A csomagolásokon Zöld Ponttal jelzett európai modell sikerességének és hatékonyságának záloga az, hogy a rendszer minden uniós tagállamban az állami szférától függetlenül, de általa ellenőrizve, a zöld iparág szereplői közötti, országhatárokon átívelő szinergiákat kihasználva, a lakosság aktív részvételével működik. Magyarországon az elmúlt hét évben több mint 2 millió tonna csomagolási eredetű hulladék került hasznosításra ebben a rendszerben.

Az európai szelektív hulladékgyűjtési koordinációs modell létrehozását az Unió 1994-ben kiadott Csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló, 94/62. számú irányelve tette lehetővé. Az irányelv előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell olyan rendszerek működésének jogi kereteit, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdaság szereplői megszervezzék az általuk kibocsátott csomagolási hulladékok visszagyűjtését és újrahasznosítását.

Többletköltség nélkül

„Az Unió e döntését az a felismerés motiválta, hogy egy önálló, a gyártói felelősség elvén, ugyanakkor érdekeltségi alapon működő, de a tagállamok környezetvédelmi hatóságai által felügyelt rendszer mind környezeti, mind pedig gazdaságossági szempontból hatékonyabban tudja teljesíteni az Unió által meghatározott, minden tagállamra érvényes hulladék begyűjtési és hasznosítási célkitűzéseket, mint a központosított állami rendszerek" - mondta Henri Meiresonne, a szelektív hulladékgyűjtési szervezetek európai szövetsége, a PRO EUROPE elnöke. „Az általános európai gyakorlat szerint a koordináló szervezetet maguk a kibocsátók hozzák létre, így egyrészt biztosított az, hogy a lakosság számára a szelektív hulladékgyűjtési rendszer működtetése ne járjon többletköltséggel, ugyanakkor a hulladékhasznosítási célok teljesítése is szavatolt" - tette hozzá a szakember.

A rendszer az Európai Unió legtöbb polgára számára a termékek csomagolásán található Zöld Pont révén válik láthatóvá. Az európai fogyasztók tavaly mintegy 460 milliárd termék csomagolásán találkozhattak e környezetvédelmi jelzéssel, amely azt jelzi számukra, hogy a gyártó fizet azért, hogy terméke csomagolása anyaga szerint elkülönítve begyűjtésre, majd pedig újrahasznosításra kerüljön.

A koordináló szervezeti modellt és a Zöld Pont jelzést immár nemcsak az Unióban, de a tagjelölt Törökországban, Horvátországban, Szerbiában és Írországban valamint Norvégiában, Ukrajnában, az Unión kívül pedig Kanadában, az Egyesült Államokban és Mexikóban is alkalmazzák. A rendszer működésének anyagi forrásait 170.000 hulladékhasznosításra kötelezett cég biztosítja. A 33 országban működő rendszer keretében tavaly 32 millió tonna hulladék került újrahasznosításra, amelynek eredményeként 25 millió tonnányi CO2 kibocsátását akadályozták meg. A PRO Europe rendszert Magyarországon az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. képviseli

„Az ÖKO-Pannon 2003-as megalapításával Magyarország előbb csatlakozott az Európai Unióhoz környezetvédelmi, mint politikai értelemben. Az elmúlt 7 év során hazánkban is kiépült és évek óta sikeresen és eredményesen működik az Unió szinte kivétel nélkül minden tagállamában létező koordináló szervezeti modell" - mondta Viszkei György, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. „Hazánkban az ÖKO-Pannon eredményei szavatolják azt, hogy az Európai Unió által meghatározott újrahasznosítási célkitűzéseket teljesíteni tudjuk" - tette hozzá az igazgató.

Ötmilliü magyar gyűjtheti

Az ÖKO-Pannon a legnagyobb hazai koordináló szervezet, amely napjainkban mintegy 2.800 vállalkozás begyűjtési és hasznosítási kötelezettségét teljesíti. Az ÖKO-Pannon a teljes hazai csomagolás kibocsátás mintegy 70%-áért felel. A partnerei által tavaly kibocsátott 830.000 tonna csomagolásból a szervezet 568.000 tonnányit juttatott vissza a körforgásba mintegy 150 hulladék begyűjtő és hasznosító partnere segítéségével. 2003 és 2009 között összesen több mint 2 millió tonna hulladék került hasznosításra.

A lakossági szelektív gyűjtés 90%-a az ÖKO-Pannon által koordinált rendszerben valósul meg. E rendszerben jelenleg 74 régió 5 millió lakosának van lehetősége szelektíven gyűjteni csomagolási hulladékait Magyarországon, pont olyan módon, mint az Európai Unió bármely tagállamának lakosainak.