A KPMG, a CREATE-Research és a CAIA Association a 34.5 billió dollárnyi eszközt kezelő befektetési cégek és nyugdíjalapok csaknem 100 vezetőjével készült interjúk alapján állította össze ’Meg tudják-e menteni a bolygót a tőkepiacok?’ című globális felmérését.
A kutatás megállapította, hogy bár rengeteg tőkét vonzanak a tőkepiacok, ugyanakkor a politikai, szabályozási ellentmondások és a nem kellően transzparens pénzügyi hatások miatt nem tudják hatékonyan beárazni a klímaváltozás kockázatait – és ennek ellenkezőjét csak a megkérdezettek 14 százaléka véli. Az alternatív befektetések esetében ez az érték 11, a kötvények vonatkozásában pedig mindössze 8 százalék.
A klímakockázatok beárazása egyértelműen jobban látható az energiaszektorban és kevésbé észrevehető azokban a tőkeintenzív projektekben, ahol a piacra jutás hosszú időt vesz igénybe.
Jelenleg sokszor nincs egyértelműsíthető kapcsolat a klímaváltozással kapcsolatos befektetések és azok hatásai között – mondja Anthony Cowell, a kutatás társszerzője és a KPMG Islands Group vagyonkezelési szektorvezetője. A legnagyobb akadálynak az tűnik, hogy a klímakutatás természete miatt a klímaváltozás GDP-re gyakorolt hatása nehezen megjósolható. Ennek az az alapvető oka, hogy hasonló történelmi előzmény vagy tapasztalat nincs arra vonatkozóan, hogy a gazdasági és pénzügyi rendszereink hogyan tudnak vagy hogyan fognak reagálni ezekre a hatásokra. A problémát fokozza, hogy a kormányzatok és a hatóságok, amelyeknek a szén-dioxid kibocsátás csökkentését kellene támogatniuk sokszor nem egy pályán mozognak. A valódi lépések egyelőre jócskán lemaradva követik az elhatározásokat, így a klímaváltozásban rejlő lehetőségek és kockázatok továbbra is nehezen árazhatók – mondja Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere.
