A szabad piacgazdaságnak és a kormányzati oldal szabályozói politikájának összhangban kell lennie – fogalmaz Amin Rajan, a kutatás társszerzője, a CREATE-Research vezetője. Mindmáig egyetlen országban sem vezettek be olyan szabályokat, amelyek megfelelően integrálnák a környezeti és társadalmi költségeket a vállalatok pénzügyi jelentéseibe, különösen nem úgy, hogy az támogatná a klímakockázatok árazását. Emiatt is a piaci alapú ösztönzők és a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére irányuló technológiák finanszírozása lassan halad. A fejlődést hátráltatja továbbá a kibocsátási kvóták egységes árazásának hiánya is, amelyek továbbra is fontos szerepet játszanak/játszanának a klímaváltozás hatásainak kezelésében.
Zöld reménysugár
Két esemény azonban fordulópontot jelenthet ezen a területen. Az egyik a világ legjelentősebb gazdaságainak zöld fordulata, amely egyebek mellett magába foglalja a tiszta energiaszabványok elfogadását, a karbonlábnyom kötelező jelentését a tőzsdei cégek számára, valamint a nyugdíjalapok befektetéseinek felülvizsgálatát az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok alapján. A másik az ENSZ által szervezett COP26 konferencia. A válaszadók az eseményt különösen fontosnak tartják a szén-dioxid kibocsátás beárazásáról szóló vita miatt, ugyanakkor azok a fenntartható eredmények lesznek igazán fontosak, amelyeket a résztvevők a hazai pályán elérnek majd – mondja a harmadik társszerző, William Kelly, a CAIA Association vezérigazgatója.A kutatásban résztvevők 84 százaléka szerint a Glasgow-i találkozót összehangoltabb kormányközi intézkedések követik majd, és a tőkepiacok felkészülnek a három kulcsterületen – a kibocsátás árazásában, az alternatív energiatermelésben és a kötelező adatszolgáltatásban – várható előrelépésekre.
A kérdésre, hogy a tőkepiacok nagyobb arányban kezdik-e meg a klímakockázatok beárazását, a válaszadók 42 százaléka mondott igent, míg 30 százalék szerint talán így lesz, 28 százalék viszont nem hisz ebben. A válaszolók több mint 60 százaléka számít arra, hogy a következő három évben minden eszközosztályban lesz elmozdulás a klímakockázatok beárazása felé.
A kutatás megállapítja: hatalmas, összehangolt politikai erőfeszítéseket és támogatásokat igényel, hogy a billió dolláros befektetéseket a szén-dioxid kibocsátást csökkentő technológiák felé tereljék. Egyes válaszadók attól tartanak, hogy az összehangolt fellépés hiányában a jelenlegi politikai trendek továbbra is lehetővé teszik a kockázatok felépülését a globális pénzügyi rendszerben, ekkor pedig bekövetkezhet a Minsky-pillanat – azaz az értékpapírok ára egy pánik hatására hirtelen összeomolhat.
