A húskészítmények politikai korrektségét elég sok aggodalom kezdte ki az elmúlt években. Állatvédők a lemészárolt jószágok jóléte, a zsúfolt helyen való tenyésztésük miatt támadják a húsipart. A népegészségért kampányolók a káros mesterséges anyagok, a csirkéknek adott növekedésfokozó hormonok és antibiotikumok, az élelmiszernövényekre permetezett vegyszerek, az élelmiszerekbe adagolt íz- és állagjavító adalékok miatt lázonganak. Egyébként éppen a zsúfolt tartás miatt kezelik antibiotikumokkal az állatokat, mert azok a saját ürülékükben tocsogva élnek, és kapnak el mindenféle betegségeket.

Engedve a fogyasztói nyomásnak, az amerikai tojástermelők 95 százalékát képviselő csoport idén júniusban jelentette be, hogy felhagynak a legszörnyűbb tenyésztési módszerekkel, és állatbarát megoldásokhoz folyamodnak. Számos étteremhálózat, mint a McDonald's és a Taco Bell tudatosan áll át a „ketrecmentes” tojások használatára, vagyis ezek olyan csirkéktől származnak, melyeket nem beltérben összezsúfolva tenyésztenek. (A címke kritikusai azonban megkérdőjelezik a zsúfoltság hiányát.)

Bill Gates is megnyalja utána a tíz ujját.

A környezetvédők az állattenyésztés irdatlan nagy ökológiai lábnyomát helytelenítik. Az éves globális emisszió 18 százalékért a hústermelés felel (legelők létesítésével, hűtéssel, szállítással együtt), a legnagyobb vonzata ennek a takarmány megtermesztése. Vízlábnyoma sem csekély, Amerikában például a teljes éves vízhasználat 9 százaléka takarmánytermesztésre megy el. Ahogy a fejlődő országok (elsősorban Kína és India) középosztálya egyre inkább átáll a húsintenzív életmódra, hogy élvezze azokat a kulináris örömöket, amielyekben fejlett országbeli embertársaiknak régóta része van, exponenciálisan nő az igény a húskészítményekre.

Ez az igény azonban kielégíthetetlen az ökoszisztémák mainál súlyosabb károsítása nélkül. Nagy hát a kereslet a hús kiváltását lehetővé tevő, környezetbarát alternatívákra. Ilyen a laboratóriumi körülmények között létrehozott „műhús”, vagy más néven a „plant protein”. A Tyson Foods 5 százalékos részvénypakettet vett a Beyond Meatben. A cég a „Beyond Burger” nevű vegánszendvics kitalálója, amelyből állításuk szerint répalé folyik, ha megfacsarják. A Tyson Foods nem hozta nyilvánosságra, mekkora összegért vásárolta meg a cégben a részesedést.

A befektetés is megerősíti, hogy „a piac nyitott a gyári fehérjékre” – nyilatkozta a Beyond Meat alapító-vezérigazgatója, Ethan Brown. A Huffington Post szerint a „ha nem tudod őket legyőzni, csatlakozz hozzájuk” klasszikus esetéről van szó, vagyis amikor a cég alaptevékenységének fennmaradását veszélyeztető konkurenciába vásárolja bele magát a piaci szereplő. A Tyson egyébként nem az egyetlen élelmiszeripari óriás, amely meglovagolja az új biotrendet. Májusban a Hormel Foods Corp. megvette a Coloradóban működő Justin'st, mely organikus vegetáriánus mogyoróvajat állít elő.

„Ha a mesterséges húst gazdaságos módon lehetne elkészíteni, akkor az nagyon pozitív dolog lenne – jegyezte meg idén a The New York Times Dot Earth blogjának adott interjújában Bill Gates, utalva rá, hogy a módszer még mindig túl drága. – Több cégbe is fektettem e téren. Remélem, hogy a húsgyártásunk teljesen más pályára áll rá, mint amit eddig hagyományosan követett. De még mindig túl korai szakaszban vagyunk.”