Járvány után: mit hozhat a jövő a megújulóenergia-szektorban?

A megújuló energia hasznosítása nemcsak a Föld megmentésének egyik eszköze, az iparág kitűnő befektetési célpont is. Az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap immár tizenkét éve nemcsak felveszi a versenyt a hagyományos részvényalapokkal, hanem az elmúlt öt évben négyszer elnyerte a Privátbankár.hu „Legjobb Globális Részvény Alap” díját. Az alap megálmodójával, Czachesz Gáborral beszélgettünk.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az interjú a Piac & Profit magazin április-májusi számában jelent meg. 

A következő lapszám június 25-én jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>

Czachesz Gábor

Befektetőként milyennek látta a globális megújuló energia ágazatot 2008-ban, az alap indulásakor?

– Tizenkét éve a portfólió megújulóenergia-részénél az állami támogatások megléte volt kulcskérdés. A német napelemgyártó-cégek eleve azért jöttek létre, mert Berlin nagylelkűen támogatta a napelemek telepítését. Idővel aztán a kínaiak is felismerték, hogy állami támogatással sokkal olcsóbban és nagyobb volumenben lehet gyártani napelemeket. Ennek köszönhetően letarolták a piacot, a német szolárcégek jelentős része pedig csődbe ment. Válaszul az Európai Unió bevezetett dömpingvámokat, csakhogy a német vállalatok szempontjából már későn: addigra a kínaiak már megvetették a lábukat az öreg kontinensen.

Más most a helyzet?

– Ma már a méretgazdaságosságnak köszönhetően ott tartunk, hogy a napelemekkel termelt áram ára nem feltétlenül drágább a legolcsóbb fosszilis energiahordozókkal előállítotténál. Ez a helyzet például Texasban. Nem véletlen, hogy az amerikai üzembe helyezések jelentős hányadára ott kerül sor. És azért is, mert sajnos rengeteg áram kell ahhoz, hogy a palaolaj kitermeléséhez szükséges kompresszorokkal megrepesszék a kőzeteket. Ily módon a palaolajcégek egyúttal az egyik legnagyobb napelem-telepítők.

Változott az alapon belül az egyes ágazatok súlya párhuzamosan a napelemgyártás állami támogatásának csökkenésével és az üzleti szempontok fokozódó érvényesülésével?

– A mi esetünkben ez annyiban érdekes, hogy ha valami üzleti alapon jól működik, akkor az sokkal stabilabb. Az Egyesült Államokban állami, illetve szövetségi szubvenciók korábban is voltak a napelemek és szélkerekek telepítésére is, ám azokat a politikai rendszer sajátosságai miatt nem mindig újították meg automatikusan. Ez nagy kilengéseket okozott. Ezeket tompíthatja az, ha a telepítés üzleti alapon megtérül. A cégek számára ez sokkal kiszámíthatóbb környezetet teremt. Mi 2012-ben pont az állami támogatás okozta túlzott volatilitás miatt csökkentettük az alapban a megújuló energiás részt, ezzel párhuzamosan pedig víz- és hulladékgazdálkodással, valamint fenntartható élelmiszer-termeléssel foglalkozó cégek részvényeit emeltük be. Az a feladatunk, hogy a ránk bízott pénzeknek elfogadható kockázati szint mellett keressünk befektetési lehetőséget.

Hogyan módosult az alapban a megújulóenergia-szektoron belül az egyes elemek súlya az elmúlt tizenkét évben?

– A 2008 őszén kirobbant gazdasági válság e területen is meglehetősen átalakította a mezőnyt. A kőolaj 2008 elején még százhúsz dollár körüli ára a krízis okán óriásit zuhant. Az alacsony olajárak és a beruházások visszaesése miatt a napelemes és szélkerekes cégek termékei iránti kereslet is nagyot esett. E váltást csak a tőkeerős vállalatok voltak képesek túlélni.

Mondana példákat?

– Érdekes az amerikai GT Solar esete. A cég azokat a kemencéket gyártotta, amelyekben azokat a szilíciumkockákat állítják elő, amelyekből levágják precíziós berendezésekkel a napelemeket alkotó szilíciumlapokat. Majdnem csődbe mentek, ám látva a kereslet nagymértékű csökkenését, átprofilírozták magukat: ugyanezt a technológiát lehet használni a mesterséges zafír előállítására. Abban reménykedtek, hogy zafírral borítják majd be az érintőképernyős felületeket, amiben részben igazuk lett. 2012 környékén az Apple-től zafírtömbök előállítására képes kemencék gyártására kaptak megrendelést, aminek hatására a GT Solar részvényeinek árfolyama megtízszereződött, két dollárról felment húsz dollárra. Csakhogy kiderült, a cég mégsem tudja az Apple által megkövetelt minőségben előállítani a zafírtömböket, így végül csődbe ment.

A koronavírus hatására is nagyot esett a világpiaci kőolajár. Van más hasonlósága is a két válságnak?

– Már 2008-ban sem volt igaz, hogy közvetlen kapcsolat lenne a kőolaj és a napelemek iránti kereslet között. Hiszen kőolajból alapvetően nem villamos áramot állítanak elő, hanem a közlekedés számára üzemanyagot. A napelem inkább a szénnel versenyez. Ugyanakkor a kőolajár visszaesése fontos jelzés arra, hogy mérséklődik az összkereslet a gazdaságban. Ilyen értelemben most is éri negatív hatás a zöldenergiás cégeket, mivel azok alapvetően beruházási jószágokat állítanak elő.

Hogyan reagál e megváltozott helyzetre az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap?

– Január–februárban a részvényhányadot hetven százalékra csökkentettük, vagyis a befektetési politikánkban meghatározott minimális szintre. Természetesen figyeljük az egyes részvények árfolyamát. Amikor például pánikeladások voltak, akkor vásárolgattunk.

Mit hozhat a jövő a megújulóenergia-szektorban a koronavírus-járvány okozta válság lecsengését követően?

– Sok befektető és iparági szereplő az akkumulátortechnológiában vár komoly áttörést. A lítiumionos technológiában nyilván vannak még fejlesztési lehetőségek, de amit abból ki lehetett hozni, azt a dél-koreai cégek már megtették, s a Tesla is jelentős akkumulátorkémiai ismeretekkel rendelkezik. A megújulóknál ugyanis az a helyzet, hogy csak akkor termelnek áramot, ha süt a nap, vagy fúj a szél. Ezt egyrészt az energetikai rendszerek rugalmasságával lehet áthidalni, ami alapvetően szoftveres teendő. Másrészt pedig nagyon előnyös lenne, ha a megújuló energiák által termelt áramot sokkal hatékonyabban lehetne tárolni.

E fejlesztésnek akkor a mostani helyzet értelemszerűen nem kedvez.

– A technológiai áttörés valószínűsége nem csökken a válság miatt. Ezek ugyanis folyamatban lévő kutatás-fejlesztési projektek.

Mely cégek lehetnek az áttörés nyertesei?

– Most még nehéz beazonosítani ezeket a vállalatokat. Inkább abban bízom, hogy – a piacgazdaságnak hála – abban a pillanatban, hogy az alapkutatások sikert érnek el, lesznek majd olyan cégek, amelyek azokhoz nagyon gyorsan és nagyon jó üzleti megoldásokat tudnak fejleszteni. A mi dolgunk az lesz, hogy e vállalatokat minél előbb beazonosítsuk. De persze ezek csak akkor kerülnek a felszínre, amikor az alapkutatás sikert ér el.

 

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo