Az interjú a Piac & Profit magazin április-májusi számában jelent meg.
A következő lapszám június 25-én jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
Befektetőként milyennek látta a globális megújuló energia ágazatot 2008-ban, az alap indulásakor?
– Tizenkét éve a portfólió megújulóenergia-részénél az állami támogatások megléte volt kulcskérdés. A német napelemgyártó-cégek eleve azért jöttek létre, mert Berlin nagylelkűen támogatta a napelemek telepítését. Idővel aztán a kínaiak is felismerték, hogy állami támogatással sokkal olcsóbban és nagyobb volumenben lehet gyártani napelemeket. Ennek köszönhetően letarolták a piacot, a német szolárcégek jelentős része pedig csődbe ment. Válaszul az Európai Unió bevezetett dömpingvámokat, csakhogy a német vállalatok szempontjából már későn: addigra a kínaiak már megvetették a lábukat az öreg kontinensen.
Más most a helyzet?
– Ma már a méretgazdaságosságnak köszönhetően ott tartunk, hogy a napelemekkel termelt áram ára nem feltétlenül drágább a legolcsóbb fosszilis energiahordozókkal előállítotténál. Ez a helyzet például Texasban. Nem véletlen, hogy az amerikai üzembe helyezések jelentős hányadára ott kerül sor. És azért is, mert sajnos rengeteg áram kell ahhoz, hogy a palaolaj kitermeléséhez szükséges kompresszorokkal megrepesszék a kőzeteket. Ily módon a palaolajcégek egyúttal az egyik legnagyobb napelem-telepítők.
Változott az alapon belül az egyes ágazatok súlya párhuzamosan a napelemgyártás állami támogatásának csökkenésével és az üzleti szempontok fokozódó érvényesülésével?
– A mi esetünkben ez annyiban érdekes, hogy ha valami üzleti alapon jól működik, akkor az sokkal stabilabb. Az Egyesült Államokban állami, illetve szövetségi szubvenciók korábban is voltak a napelemek és szélkerekek telepítésére is, ám azokat a politikai rendszer sajátosságai miatt nem mindig újították meg automatikusan. Ez nagy kilengéseket okozott. Ezeket tompíthatja az, ha a telepítés üzleti alapon megtérül. A cégek számára ez sokkal kiszámíthatóbb környezetet teremt. Mi 2012-ben pont az állami támogatás okozta túlzott volatilitás miatt csökkentettük az alapban a megújuló energiás részt, ezzel párhuzamosan pedig víz- és hulladékgazdálkodással, valamint fenntartható élelmiszer-termeléssel foglalkozó cégek részvényeit emeltük be. Az a feladatunk, hogy a ránk bízott pénzeknek elfogadható kockázati szint mellett keressünk befektetési lehetőséget.
Hogyan módosult az alapban a megújulóenergia-szektoron belül az egyes elemek súlya az elmúlt tizenkét évben?
– A 2008 őszén kirobbant gazdasági válság e területen is meglehetősen átalakította a mezőnyt. A kőolaj 2008 elején még százhúsz dollár körüli ára a krízis okán óriásit zuhant. Az alacsony olajárak és a beruházások visszaesése miatt a napelemes és szélkerekes cégek termékei iránti kereslet is nagyot esett. E váltást csak a tőkeerős vállalatok voltak képesek túlélni.
Mondana példákat?
– Érdekes az amerikai GT Solar esete. A cég azokat a kemencéket gyártotta, amelyekben azokat a szilíciumkockákat állítják elő, amelyekből levágják precíziós berendezésekkel a napelemeket alkotó szilíciumlapokat. Majdnem csődbe mentek, ám látva a kereslet nagymértékű csökkenését, átprofilírozták magukat: ugyanezt a technológiát lehet használni a mesterséges zafír előállítására. Abban reménykedtek, hogy zafírral borítják majd be az érintőképernyős felületeket, amiben részben igazuk lett. 2012 környékén az Apple-től zafírtömbök előállítására képes kemencék gyártására kaptak megrendelést, aminek hatására a GT Solar részvényeinek árfolyama megtízszereződött, két dollárról felment húsz dollárra. Csakhogy kiderült, a cég mégsem tudja az Apple által megkövetelt minőségben előállítani a zafírtömböket, így végül csődbe ment.
A koronavírus hatására is nagyot esett a világpiaci kőolajár. Van más hasonlósága is a két válságnak?
– Már 2008-ban sem volt igaz, hogy közvetlen kapcsolat lenne a kőolaj és a napelemek iránti kereslet között. Hiszen kőolajból alapvetően nem villamos áramot állítanak elő, hanem a közlekedés számára üzemanyagot. A napelem inkább a szénnel versenyez. Ugyanakkor a kőolajár visszaesése fontos jelzés arra, hogy mérséklődik az összkereslet a gazdaságban. Ilyen értelemben most is éri negatív hatás a zöldenergiás cégeket, mivel azok alapvetően beruházási jószágokat állítanak elő.
Hogyan reagál e megváltozott helyzetre az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap?
– Január–februárban a részvényhányadot hetven százalékra csökkentettük, vagyis a befektetési politikánkban meghatározott minimális szintre. Természetesen figyeljük az egyes részvények árfolyamát. Amikor például pánikeladások voltak, akkor vásárolgattunk.
Mit hozhat a jövő a megújulóenergia-szektorban a koronavírus-járvány okozta válság lecsengését követően?
– Sok befektető és iparági szereplő az akkumulátortechnológiában vár komoly áttörést. A lítiumionos technológiában nyilván vannak még fejlesztési lehetőségek, de amit abból ki lehetett hozni, azt a dél-koreai cégek már megtették, s a Tesla is jelentős akkumulátorkémiai ismeretekkel rendelkezik. A megújulóknál ugyanis az a helyzet, hogy csak akkor termelnek áramot, ha süt a nap, vagy fúj a szél. Ezt egyrészt az energetikai rendszerek rugalmasságával lehet áthidalni, ami alapvetően szoftveres teendő. Másrészt pedig nagyon előnyös lenne, ha a megújuló energiák által termelt áramot sokkal hatékonyabban lehetne tárolni.
E fejlesztésnek akkor a mostani helyzet értelemszerűen nem kedvez.
– A technológiai áttörés valószínűsége nem csökken a válság miatt. Ezek ugyanis folyamatban lévő kutatás-fejlesztési projektek.
Mely cégek lehetnek az áttörés nyertesei?
– Most még nehéz beazonosítani ezeket a vállalatokat. Inkább abban bízom, hogy – a piacgazdaságnak hála – abban a pillanatban, hogy az alapkutatások sikert érnek el, lesznek majd olyan cégek, amelyek azokhoz nagyon gyorsan és nagyon jó üzleti megoldásokat tudnak fejleszteni. A mi dolgunk az lesz, hogy e vállalatokat minél előbb beazonosítsuk. De persze ezek csak akkor kerülnek a felszínre, amikor az alapkutatás sikert ér el.
