Az autóutak nagy gyűrődésnek vannak kitéve. A nagy súlyú kamionok és az időjárási viszontagságok is erodálják, kikezdik az aszfaltfelületeket. A közutakon keletkező lyukak és repedések miatt nemcsak az autóvezetők anyáznak, de a motorosok is utálják. Elég egy rossz döccenés, és az ember lerepülhet a kétkerekű járgányról, akár halálos balesetet is okozva.
Svájci kutatók új szabadalmat jegyeztettek be, innovációjuk „önjáró” megoldást kínálhat a problémára. Vasoxid nanorészecskéket kevernek a bitumenbe, s időnként kicsit megmelegítenék az aszfaltot, hogy a mágneses nanorészecskéket munkára fogják. Elektromágneses teret hoznának létre, a bitumen folyékonnyá válna, de csak éppen annyira, hogy e nanorészecskék oda vándoroljanak, ahol egyenetlen a felület, vagyis repedés vagy lyuk kialakulása kezdődött meg. Az aszfalt tehát önmagát javítaná meg.
Feltalálói szerint az új módszer megduplázhatja a betonutak élettartamát.
Fotó: Flickr/Dennis Hill
A felmelegítés miatt az útlezárás elkerülhetetlen. Az újfajta bitumen lerakása is útlezárást igényel, de ez csak néhány órát venne igénybe, hangsúlyozzák a svájci szakemberek. Ami pedig az út átépítését illeti: jó hír, hogy a meglévő, régi típusú úttestre kell rávinni ezt a nanotechnológiával élő új réteget, nem szükséges teljes mértékben új aszfaltot létesíteni. Speciális berendezés vagy szaktudás sem szükséges az új anyag lerakásához. Éppúgy kell betonozni vele, mint a hagyományos utaknál.
Talán olcsóbb lehet ezzel a technológiával utat reparálni, mint aranyáron kormányközeli oligarcháktól megrendelni a közutak javítását...
Fotó: Flickr/XoMEoX
Az ETH Zürich főiskola és a dübendorfi EMPA tudományos kutatóintézet közösen hozták létre az innovációt, s most vállalati partnereket keresnek a piaci alkalmazásra és forgalmazásra. A nanotechnológia nem akadályozza meg a terhelés miatt kialakuló sérüléseket az útfelületen, de évente egyszer elvégzett felmelegítéssel és az elektromagnetikus munkálatokkal karban lehetne tartani az utat. Hollandiában is dolgoznak egy önjavító aszfalt léterhozásán. A Delf Universityn azonban apró acélrostokat vetnek be e célra.