Kép: freeimages.com

Kompromisszumos reformot fogadott el az Európai Parlament Ipari Bizottsága az Európai Bizottság javaslata nyomán. Az EB vezetése és az EP szakemberei egyaránt belátták, hogy mérsékelni kell a kibocsátási kvótamennyiséget: 2020 és 2030 között évente 2,2 százalékkal csökken a számuk, vagyis egy évtized alatt 22 százalékkal veszik vissza a megengedett kibocsátás volumenét. Környezetvédő csoportok azonban kritizálták a döntést, mondván az nem elég radikális, hiszen a károsanyag-szennyezésnek amúgy is a mérséklését vállalták az EU-tagországok a párizsi klímaegyezmény égisze alatt. A zöldek szerint a 22 százaléknál drasztikusabb kvótaelvonás lenne szükséges ahhoz, hogy az EU be tudja tartani az ígért emissziócsökkentést.

Az Európai Emissziókereskedelmi Rendszert (ETS) azért hozták létre, hogy a nagy kibocsátók – elsősorban a nehézipari szereplők – fizessenek a légszennyezésükért. Ez volt Brüsszel módszere arra, hogy beárazza az üvegházgáz-kibocsátást: karbonadó helyett kvótavásárlási kötelezettség.

Csakhogy a globalizáció miatt a gyártást rengeteg nagyvállalat kihelyezte Ázsiába. A piac valósággal el volt árasztva kvótákkal, s a gazdasági válság sem kedvezett egy valós karbonárfolyamnak. Ehelyett nyomott áron keltek el az emissziós engedélyek. Szakértők már évek óta azt mondták, hogy tonnánként legalább 18–20 euróba kellene kerülnie az ÜHG-emissziónak. Ehelyett nem volt ritka, hogy 6–8 euró között ingadozott az árfolyam. Jelenleg 5,5–5,8 euró körül mozog.

Az EP-képviselők végül úgy határoztak, hogy a következő évtizedben a kvótákat elsősorban azoknak az iparágaknak osztják ki, melyek szereplői könnyen áttelepíthetik a termelést az unión kívülre, ha úgy döntenek, hogy olyan országban akarnak gyártani, ahol nem kell fizetni a kibocsátásért, mert túl nehéznek találják a kvóták árát. Ez a megoldás megfelelt a legnagyobb energiafogyasztó piaci szereplőket tömörítő 15 ipari érdekvédelmi szervezet követeléseinek. Ezek a kamarák ugyanis elutasították azt, hogy az EU több csoportba ossza a szennyező vállatokat, mert így vélhetően nagyobb volt a kockázata, hogy több cég kap emissziója egyre kisebb százalékát lefedő kvótát.

A „cementlobbi” végül üdvözölte a kompromisszumos megoldást – fogalmazott a Reuters hírügynökség. Azok a szennyező vállalatok, melyeknél nem esélyes, hogy továbbállnak, nem fognak ingyenes kvótát kapni. Az EB egyúttal 300 millió kvótát érvénytelenített, hogy csökkentse a fölösleget. A kis bocsátóknál évi 50 ezer tonnára emelik azt a kibocsátásmennyiséget, amely alatt nem kötelező részt venniük az emissziókereskedelemben. A globális karbonpiac volumene évi 50 milliárd dollár, ennyit fizetnek be a kibocsátók a hatóságoknak. Ebből 34 milliárdot kvótavásárlás útján, 16 milliárdot karbonadó formájában. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottság várhatóan decemberben, az EP képviselő-testülete valószínűleg februárban szavaz az Ipari Bizottság által most elfogadott javaslatról.