A Kormány 2011. október 25-i ülésén elfogadta Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét, melynek elsődleges célja a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával. (Világszerte minden iparág igyekszik csökkenteni ökológiai lábnyomát, még Hollywood is.) Az Európai Unió tagállamainak az Európai Bizottság által meghatározott tartalmi és formai keretek betartásával Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet készítenek a 2008-ban kezdődő 9 éves időszakra. Ezen időszak alatt összesen 9 százalékos elvárt energia-megtakarításra törekednek a végfelhasználásban. Ennek megfelelően Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve azokat a már folyamatban lévő és tervezett energiahatékonysági intézkedéseket vázolja fel, amelyekkel a meghatározott ágazatok végső energiafelhasználása átlagosan évi egy százalékkal mérsékelhető 2008 és 2016 között.
A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv végrehajtása érdekében született kormányhatározat meghatározza az egyes feladatok felelősét és határidejét. A kormány a Cselekvési Tervet hamarosan benyújtja az Európai Bizottság részére. A jelentős fejlődési potenciállal rendelkező zöldipar a megújuló energiaforrások fokozódó felhasználása révén a jövő egyik fontos iparága és kitörési iránya lehet a mezőgazdaság, a vidék és tágabb értelemben a nemzetgazdaság számára. Az energiahatékonysági programok hozzájárulnak a hazai versenyképesség fokozásához.
Az e programok eredményeképpen megjelenő piaci kereslet 2020-ig akár 80.000 új munkahely megteremtését is elősegítheti. (EU-s jelentések szerint az Unióban egységes, 30 százalékos emissziócsökkentés 6 millió új munkahelyet teremtene.) Az energia megtakarításon kívüli további járulékos hatások a komfortfokozat növekedése, az alacsonyabb zajhatás, épületeken belül a karbantartási költségek csökkenése, a hazai ingatlanvagyon értékének növekedése. A tervezett intézkedések közvetett célja, hogy példájuk szemléletváltozást indítson el a társadalomban, melynek eredményeképpen az energia valós értéke tudatossá válik. Ez a szemléletváltozás visszahat a természeti erőforrásokkal való bánásmódra, és így a környezetvédelmi, klímavédelmi és fenntarthatósági törekvéseket is támogatja.
Társadalmi vita
Ez utóbbi kezdeményezés közös a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) Titkársága által elkészített Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia céljaival. Ennek első szövegváltozata novemberben indul széleskörű társadalmi vitára. Célja kijelölni azokat a kereteket, amelyek lehetővé teszik a nemzet anyagi, szellemi, mentális jólétének tartós, hosszú távon is sikeres fenntartását.
A Keretstratégia számba veszi a nemzeti erőforrásokat, értékeli jelenlegi állapotukat, továbbá konkrét célokhoz, indikátorokhoz és intézkedésekhez kötött alternatívákat javasol azok megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében. Kiemelt feladatként határozza meg az ökológiai adottságokon belüli gazdasági működést, valamint az elmúlt évtizedekben fokozatosan pusztuló humán, társadalmi és gazdasági erőforrások pótlását, fejlesztését, különös tekintettel a jövő nemzedékek védelmére vonatkozó alkotmányos, az új Alaptörvénybe foglalt kötelezettségekre. „A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia saját gyermekeink sorsáról, jövőjéről szól. A holnapot, gyermekeink jövőjét ugyanis mi magunk teremtjük: itt és most. Ez nem csak politikai, hanem morális kérdés. Azt reméljük tehát, hogy rövidlátó politikai érdekektől mentes, konstruktív társadalmi vita bontakozik ki a stratégiáról, amelynek nyomán sorsdöntő ügyeinkben végre széles nemzeti konszenzus jöhet létre", mondta dr. Bartus Gábor, a Keretstratégia kidolgozását irányító Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkárságának vezetője.
