A globális felmelegedés 1,5°C-ra szorítása napjaink egyik legaktuálisabb és legsürgetőbb problémája. Amennyiben ez nem történik meg számos olyan tényezővel kell számolnunk, amelyek jelentősen formálni fogják életünket. Az alábbi példák azt mutatják meg, hogy a Roland Berger szerint milyen változásokkal kell szembenéznünk, ha a globális középhőmérséklet 2,0 °C-kal emelkedik:
- A világ 28 százaléka lesz kitéve szélsőséges hőségnek és hőhullámoknak 20 évente legalább egyszer. A kedvező forgatókönyv megvalósulása esetében – azaz, ha a felmelegedést sikerül 1,5°C-on tartani – ez az arány lényegesen kisebb. Mindössze az emberek 9 százaléka lesz kitéve szélsőséges hőhullámoknak 20 évente legalább egyszer.
- 10 évente várhatóak jégmentes nyarak az Északi-sarkvidéken. (A kedvezőbb esetben ez csak 100 évente fog megtörténni.)
- Minden fél fokos felmelegedés jelentősen alacsonyabb terméshozamokat és az élelmiszerek alacsonyabb tápanyagtartalmát eredményezi.
- A tengerben a biológiai sokféleséget, az ökoszisztémákat és az ökológiai funkcióikat 1,5°C esetén lényegesen kisebb kockázat fenyegeti, mint 2°C esetén.
- 2100-ra gyakorlatilag az összes korallzátony elpusztul, ha nem sikerül megállítani a felmelegedést. A szerencsésebb esetben viszont a korallzátonyoknak „csak” a 75 százaléka fog eltűnni.
- 49 millió embert fog érinteni a tengerszint 56 cm-es emelkedése 2100-ig, 1,5°C-nál ezek az arányszámok alacsonyabbak lesznek.
Nem csak az emelkedő hőmérséklet és annak következményei jelentenek fenyegetést a környezetünkre. A különböző típusú szennyezések jelentősen károsítják a természetet és veszélyeztetik az egészségünket. 10-ből 9 ember olyan levegőt lélegzik be, amely meghaladja a WHO légszennyezettségi irányelveit, a légszennyezés felelős minden nyolcadik halálesetért világszerte. A vízszennyezettség is komoly méreteket öltött az utóbbi évek során. A Csendes-óceán egyik nagy szemétfoltja 1,8 trillió darab műanyagot tartalmaz 1,6 millió négyzetkilométernyi területen – ez nagyságrendileg háromszor akkora, mint Franciaország.
