John Maynard Keynes híres jóslata úgy szólt, hogy gyerekei már megélhetik, hogy az átlagember hetente csak 15 órát dolgozzon. Mert a technológiai fejlődés és a termelékenység javulása ennyire fogja csökkenteni az emberi input szükségességét. Erre az utópiára még mindig várnunk kell: sokan még mindig napi 16 órát dolgoznak. Minél elmaradottak körülmények között él egy ország lakossága, annál többet gürcöl, hogy előállíthassa a megélhetéséhez szükséges javakat és megkeresse a betevő falatra szükséges jövedelmet. Ezért a fejlődő országokban dolgoznak a legtöbbet az emberek (lásd a keretes listát). Minél több vagyont hozott létre egy társadalom, annál több az emberek szabadideje: ez alól csak az Egyesült Államok a kivétel, ahol nemcsak gazdagság van bőven, de a jelek szerint munka is.

Kép: OSHA

A Stanford University közgazdászai, Charles Jones és Peter Klenow által végzett kutatása szerint Franciaországban az ország teljes lakosságára vetítve az egy főre jutó éves munkaórák száma 535, míg Amerikában 877. Vagyis a francia polgárok kétharmadát dolgozzák le annak, ami egy-egy amerikainak jut. Az amerikai statisztikai hivatal szerint az USA-ban a napi munkavégzés átlaga 8,8 óra, Magyarországon ez a szám 7,5 óra. Spanyolország, Anglia és Olaszország is a francia munkamennyiséghez áll közel, tehát ez a többé-kevésbé normális mérce a nyugati világban. (A magyarok többsége is inkább pihen, minthogy többet keressen!)

Megéri túlpörögni?

Habár a munkaórák száma alapján a franciák jóval kevesebbet dolgoznak, az egy főre jutó GDP tekintetében nem állnak olyan rosszul. Az Egyesült Államok az egy főre jutó nemzeti össztermék tekintetében a világranglista 10. helyén áll, 52 608 dollárral, míg a francia állampolgárok a maguk 44 164 dollárjával a világ 21. leggazdagabb országának számítanak. A megtermelt vagyon tekintetében tehát a francia munkavállalók a 82 százalékát termelik meg az amerikai GDP-nek, az amerikai munkaidőnek 67 százaléka alatt. Az életszínvonal és az életkörülmények viszont mind a két országban nagyjából megegyeznek, így alighanem arra a következtetésre juthatunk: a franciák járnak jobban. Több idejük jut ugyanis arra, hogy élvezzék az életet.