Magyarországon a levegő minősége továbbra is aggasztó, a legfrissebb uniós számvevőszéki jelentés szerint a kétes rangsorban Kínát és Indiát is előzzük. Hazánkban az egyik legnagyobb szennyező a lakossági fűtés. A hagyományos energiahordozók kiváltása, a magasabb energiahatékonysági sztenderdek bevezetése, a fűtőkészülékek károsanyag-kibocsátásának csökkentése nem önmagában csak a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem hozzájárul környezetünk védelmén keresztül egészségünk javításához is.
(kép: freeimages.com)
Még 2015 őszén lépett életbe az az európai uniós rendelet, melynek hatására a kazánokra, bojlerekre – a nagyobb háztartási eszközökről már jól ismert – energiacímke került. A címke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” a besorolása.
Akkor új fogalmakat is meg kellett tanulnia a fűtéskorszerűsítőknek, hiszen ma már csak olyan fűtőberendezések hozhatók forgalomba, melyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot. Jellemzően az új energiacímke szerinti „B” energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek tudják teljesíteni az új elvárásokat.
Szeptember 26: fordulónap a fűtőkészülékek NOx határérték-csökkentésében Az uniós rendelet által érintett másik területen most lép életbe az új szabályozás: 2018 szeptemberétől az Európai Unió tagállamaiban, így nálunk is a gázüzemű kazánok, illetve kombinált fűtő- és vízmelegítő készülékek esetén csökkenteni kell a nitrogénoxid-kibocsátást.
A határnaptól csak olyan fűtőkészülékek kerülhetnek forgalomba és helyezhetők üzembe, melyeknek NOx kibocsátása nem haladhatja meg az 56 mg/kWh értéket. A nitrogén-oxidok ugyanis károsak az emberi egészségre, és szerepet játszanak a savas esők kialakulásában is.Energiapazarló épületek, old timer fűtőkészülékek Ma csak a lakások mintegy harmadánál elégedettek a lakók az épületek állapotával, az energiahatékonyság javítása az elmúlt tíz évben központi kérdéssé vált a hazai ingatlanok megújítása során. Jól érzékelteti a magyar otthonok rossz épületenergetikai állapotát az a tény is, hogy a fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nemcsak azért baj, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, hanem azért is, mert a hagyományos készülékek jobban szennyezik a levegőt.
A jelentésben szereplő becslések szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5 milliárd Eurót. A közvetlen gazdasági költségek – a légszennyezéssel összefüggő megbetegedések miatt – az évente elvesztegetett munkanapokhoz, illetve társadalombiztosítási költségekhez kapcsolódnak.
Hazánkban a szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 százalékkal
„Az épületek felújítása, korszerűsítése, ezen belül az energiatakarékosság ösztönzése sokféle jótékony hatással jár. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. Az egészségesebb lakókörnyezet megteremtése komoly nemzetgazdasági előnyökkel is jár, hiszen ennek köszönhetően javul egészségügyi állapotunk, így jelentősen csökkenthetők az egészségügyi, társadalombiztosítási kiadások is.” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa.
