Az új megújuló energiaforrásokra vonatkozó jogszabályoktól a szakma egyöntetűen azt várja, hogy átlátható és kiszámítható környezetet teremtsen a zöld energetikai beruházások terén, hogy az iparágban érdekeltek képesek legyenek véghezvinni tervezett projektjeiket. Az eddig nyilvánosságra került szakmai munkaanyag szerint az új szabályozás számos pontjában orvosolhatja a korábbi kötelező átvételi és támogatási rendszer (KÁT) hiányosságait. A KÁT-ot felváltó új támogatási rendszer, a (z új megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer) METÁR - amelyben fő elemként megmarad a kötelező átvétel és az energiaár-támogatás- csökkentheti a korábbi befektetési kockázatokat, valamint javíthat azon a bizonytalan befektetési környezeten, amelyben a piaci szereplők eddig tevékenykedtek. (Magyarországon még kistelepülési szinten sem létezik energiaautonómia, s a megújuló energiaforrások súlya is csekély.)
„Négy alapelvet kellene teljesíteni az új szabályozásnak: egyszerűség, kiszámíthatóság, átláthatóság és megkülönböztetés-mentesség. Fontos, hogy a szabályozó hatóság folyamatosan nyomon kövesse és értékelje a támogatási rendszer működését, és a piaci szereplőkkel, felhasználókkal együttműködve dolgozza fel a tapasztalatokat. Továbbra sem ismertek azonban a konkrét átvételi árak, amelyek alapvetően meghatározzák az új beruházás-ösztönzési rendszer sikerességét" - mondta Kovács Csaba, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó csoport új igazgatója, a Magyar Energia Hivatal korábbi elnökhelyettese.
Kivel tudunk versenyképesek maradni?
Az új támogatási rendszernek a régió többi országában alkalmazott szisztémához képest is versenyképesnek kell lenni, mert a megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben vállalt célok teljesítéséhez jelentős - befektetőbarát környezetben mozgósítható - magántőkére lesz szükség. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a zöld technológiák jelentős része gazdaságilag jelenleg nem versenyképes a hagyományos tüzelőanyagokat használó berendezésekkel szemben, ezért a támogatásukat - a versenyhátrány költségét - a felhasználók és/vagy az adófizetők fizetik meg. Ennek mértéke függ egyéb tényezők mellett a nagykereskedelmi árak alakulásától is. (Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) jelentése szerint 2050-re akár az Unió áramszükségletének a felét is lehetne szélenergia forrásból fedezni.)
„ Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja, hogy 2020-ra az ország teljes energiafogyasztásának 14,65 százalékát megújuló energiaforrásokból termelje meg, az előttünk álló évtizedben a végfogyasztói árak folyamatos, de moderált, egyszámjegyű emelésére lesz szükség, máskülönben nem teremtődik meg a fedezet az új zöld kapacitások támogatására" - emelte ki Patkó Gábor, a Green Energy Investment Forum programigazgatója. „A zöld technológiák fejlődésével, és a hagyományos energiatermelés költségszintjének várható emelkedésével egyre költséghatékonyabbak lesznek ezek az alternatív termelő egységek, így a fajlagos támogatási igényük, megfelelő szabályozási környezet esetén a jövőben csökkenni fog." - tette hozzá a szakértő.
