Kép:PP/Hatlaczki Balázs
Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 elnevezéssel először készült Magyarországon átfogó terv az ágazatról – jelentette ki az FM Környezetfejlesztési Főosztályának osztályvezetője a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencián. Szabó Teréz Krisztina szerint a programot úgy dolgozták ki, hogy megállítsák az agrárium és a vidék hanyatlását, javítsák az ottani életminőséget, és megteremtsék a minőségi mezőgazdasági termelés feltételeit. "Szerencsénk van, Magyarországon mindehhez jók a feltételek, a mi dolgunk, hogy meg is őrizzük" – tette hozzá a szakember.
A konferencia többi előadásának összefoglalóját itt találja.
Víz, talaj, ember
2015-öt a Talaj Nemzetközi Évének nyilvánította az ENSZ, miután a földet a második legnagyobb széndioxid-tárolónkként tartjuk számon. Éppen ezért Szabó Teréz Krisztina is ezt tette az első helyre. Talajunk rendkívül változatos, ez az egyik legfontosabb feltétele a fenntartható élelmiszer termelésnek. Óriási kincsünk a felszín alatti vízkészletünk, egy-két helytől eltekintve a levegő minősége is megfelelő. Természeti értékeink is rendkívüliek. Az agrárium és a környezetvédelem összekapcsolásának az az egyik legnagyobb eredménye, hogy külön figyelmet szentelnek e területeknek.
A mezőgazdaság legnagyobb ellensége az időjárás. Úgy kell megtervezni a termelést, hogy amennyire csak lehet, fel lehessen készülni az aszályokra, az árvizekre - mondta Szabó.
Átalakulóban a hazai birtokrendszer, folytatta a főosztályvezető. Kevesebb a termelő cég, és kevesebben is dolgoznak az ágazatban. Ráadásul elöregedett a mezőgazdasággal foglalkozó réteg, minden harmadik gazda 50 év feletti. Ez egyébként nemcsak hazai, hanem európai jelenség. Az is gond, hogy a magyar mezőgazdasági termékek nem, hogy nehezen jutnak exportra, de a versenyképtelenségük miatt az itthoni piacról is kiszorulnak. Ezen gondok megoldására született meg a Nemzeti Vidékstratégia.
A legfontosabb feladatok
Az első, és legfontosabb feladat tehát a talaj minőségét megőrizni – például a hatékonyabb műtrágyázással, a vetés megtervezésével. Az osztályvezető utalt az ökogazdaságok területének növelésére is. Mint mondta, Európa mezőgazdasági területének 95 %-án hagyományos, 5%-án már biotermelés folyik. Az igény nő: az utóbbi egy-két évben négyszer több bioárut vásároltak az emberek. Továbbra is meg kell őrizni a vízkészleteket, ellenőrizni a kitermelést. Vigyázni kell génkészleteinkre, természetvédelmi területeinkre.
Újra kell tervezni a termelést: nyitni kell a minőségi mezőgazdaság felé. Először a helyi ellátást kell megszervezni, és úgy lassan újra nyitni az export felé. Javítani kell a vidéki élet feltételeit. Meg kell teremteni a fenntartható fogyasztást, mert nemcsak a piac irányíthat, hanem mi fogyasztók is rákényszeríthetjük a piacot a változásokra. Ki kell dolgozni az agrárium energiaellátását, a szaktárca osztályvezetője szerint ez még várat magára. Szabó Teréz Krisztina annak azonban örült, hogy a szelektív szemétgyűjtés területén óriási eredményeket értünk el az utóbbi időben. Csökkent az élelmiszerhulladék mennyisége és az ország károsanyag-kibocsátása is, ami szintén az agrárium és a környezetvédelem sikeres együttműködésének köszönhető.
