Szmogriadó éppen nem volt egy éve azon a januári napon, s csak kevés, nagyon is szűrt fényt kapott a főváros lakossága, amikor ünnepélyesen bejelentették: Újbuda önkormányzata elsőként nyer villamos energiát az épületeire szerelt napelemek rendszerének segítségével, s négy-öt év alatt meg is térül a beruházás. Az elkészült első egység 20 kilowatt névleges teljesítményű, hálózatra kapcsolt, polikristályos rendszer, amely a polgármesteri hivatal tetejének lett az ékessége. E beruházás (hír)értékét szinte megsokszorozta az országban tomboló energiasokk, a nyomasztó földgázfüggőség, az orosz gázcsap elzárása.

A három épületből álló önkormányzati "negyed" áramellátásához hozzájáruló, egy éve üzembe helyezett napelemek révén a felére csökkent a helyhatóság villanyszámlája. S egyben megjött az étvágya: az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatán vissza nem térítendő támogatást nyertek, így további önkormányzati épületre telepíthetnek napelemes rendszert, amelynek munkába állítása után évente 54 tonna káros anyaggal kevesebb kerül a levegőbe. A 26 milliós újabb beruházás "csak" 13 milliójába kerül az önkormányzatnak. Hétköznapokon az eddiginél jóval kevesebb áramfogyasztás, hétvégeken pedig az áramtermelés és - eladás - az Elmű hajlandó megvenni a szombati-vasárnapi áramfelesleget - hoz a helyhatóság konyhájára.

Bár az újbudai vállalkozás propagandisztikus értékű, ahhoz kevésnek tűnik, hogy a frontokat áttörje. Hiszen még az egyszerűbb, olcsóbb, meleg vizet előállító kollektorokat sem szereltetik fel saját épületeikre - iskolákra, kórházakra - az önkormányzatok. Sőt, a vállalkozások körében sem volt eddig gyakori az átállás, hiszen valamennyi megújuló energiát előállító eszköz csak a költségeket növeli, s eddig valóban csak a legtehetősebb cégek engedhették meg maguknak a környezettudatos fejlesztéseket.

Folytatás a Piac és Profit magazin februári-márciusi számában.