A cikk eredetileg a Piac&Profit legújabb számában jelent meg. A magazin emellett számos aktuális társadalmi és politikai kérdést feszeget pártatlanul, szókimondóan, miközben a vállalkozások számára is útmutatót ad a mindennapi boldoguláshoz. Vegye le a digitális könyvespolcról az exkluzív interjúkat és vállalkozói sikerrecepteket egyaránt tartalmazó lapot!
Noha a hazai kisbefektetők még nem égnek ESG-lázban, a nagy összegeket mozgató tranzakcióknál ez egyre inkább előtérbe kerül. A PwC 2021 végén publikált kutatása szerint például a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezők egyre inkább meghatározzák a befektetési stratégiákat, és mára a világ vezető befektetőinek egyik legfontosabb szempontjaivá váltak. Hasonló észrevételeket fogalmaztak meg korábban az EY szakemberei is, tapasztalataik szerint a befektetői találkozókon manapság a kérdéseknek legalább a fele az ESG-ről szól.
Az ESG-stratégiát követő pénzügyi szakemberek már a fenntarthatósági szempontok alapján rangsorolják a cégeket, és ez alapján hozzák meg a befektetési döntéseiket. Nem pusztán felkapott trendről van tehát szó – hangsúlyozzák az EY szakértői –, hanem a finanszírozók és a szabályozók által egyre inkább megkövetelt hozzáállásról.
Nem csak a zöldeknek éri meg
A PwC globális kutatása szerint a legtöbb befektető ugyan egyre határozottabban fordul az ESG területén aktív vállalatok felé, ám a túlnyomó többség (81 százalék) úgy nyilatkozott, hogy legfeljebb egy százalékponttal kevesebb befektetési hozamot fogadna el az ESG-célok megvalósításáért, a válaszadók közel fele (49 százalék) viszont a hozam semekkora csökkenését nem hajlandó elfogadni.
Varga Ádám, az Erste Befektetési Zrt. advisorydesk és termékfejlesztési vezetője a hazai tapasztalatok alapján némileg árnyalja a képet. Egy január végi sajtóbeszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy a befektetők egyre nagyobb része már nemcsak hozamot vár a pénzétől, hanem azt is, hogy az jó környezeti vagy szociális célt is szolgáljon.
Egyébként az elmúlt két év statisztikái azt jelzik, hogy az etikus befektetés egyáltalán nem zárja ki a magas megtérülést. Korábban persze érvényes volt az a megállapítás, hogy a zöld befektetések hozamáldozattal járnak, ám ez 2020-ban egyértelműen megfordult, és a tavalyi évről már elérhető számok is azt jelezték, hogy nem kell a potenciális hozamról lemondanunk ilyen invesztícióknál se. Sőt! Inkább pozitívan hat a hozamra az ESG-besorolás.
Miután a hozamok javulnak, így a kereslet is egyre erősebb, ez pedig ismét csak pozitív hatást gyakorol az árfolyamra: ha többen keresik ezeket a papírokat, az hajtja az árfolyamot. A szakértők szerint az utóbbi időben a magas hozam reménye éppen úgy jelen van a befektetők döntéseinél, mint az, hogy valami jót is tegyünk a befektetéseinkkel.
Ezek a folyamatok nem csak elméleti síkon léteznek. Azt Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája is megerősítette, hogy az egyik legfontosabb motor a folyamatosan növekvő kereslet. Ők azt tapasztalják, hogy egyre több ügyfelük figyel oda befektetéseinél a pénzügyi mellett a fenntarthatósági szempontokra is. Ez globális és önmagát erősítő folyamat, hiszen minél több pénz áramlik azon cégek részvényeibe, amelyek működésük során nagy hangsúlyt fektetnek a tevékenységük környezeti és társadalmi hatásaira, annál jobban teljesíthetnek ezek a befektetések hosszabb távon a K&H szakembere szerint is.
