A közúti közlekedés felel az üvegházhatást okozó európai gázkibocsátás közel negyedéért, amiben az autóflottáknak is meghatározó része van. A jelenleg forgalomban lévő, 63 millió flottaautó a kontinensen robogó összes jármű mindössze 20 százalékát teszi ki, ezek azonban legalább kétszer annyit futnak az utakon, mint a magánhasználatban lévők. Ennek következtében az Európa szerte levezetett távolságok 40 százalékát így teszik meg, tehát a teljes közúti károsanyag-kibocsátás felét céges-flottaautók juttatják a levegőbe.

A tanulmány szerint a vállalatoknak emiatt is kiemelt felelőségük lesz abban, hogy Európa 2030-ra képes legyen 55 százalékkal csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es években mért értékekhez képest.

Az elektromos autók népszerűsítése érdekében adott állami és önkormányzati támogatások, a forgalmazóknál kiharcolható mennyiségi kedvezmények, valamint a beszerzők által előre meghatározható megtérülési mutatók segítik a társaságokat abban, hogy utat nyissanak az elektromos járművek tömeges elterjedéséhez. A következő években az így megszerzett tapasztalatok, a speciális elektromos infrastruktúra bővítése és fejlesztése a magánszektorban is felgyorsítja a járművek elektromos meghajtásúvá tételét.

„Ahogy világszerte, úgy Magyarországon is folyamatosan halad előre a szabályozás, valamint az e-mobilitás elterjedéséhez szükséges állami és magán infrastruktúrák, például az elektromos töltőállomások kialakítása. Bár Magyarországon a flottaüzemeltetés csak az utóbbi években indult gyors fejlődésnek, az elektromos meghajtásra való áttérésben nálunk is kulcsszerep jut ennek a szegmensnek. A lehető leghatékonyabb váltáshoz a döntéshozóknak számos körülményt kell figyelembe venniük céges járműveik beszerzésénél, a töltési távolságok kalkulálásától, saját energiaforrások kialakításáig, amihez szükségük lehet külső szakértő bevonására is” – hangsúlyozta Demeter Ákos, az EY Üzleti Tanácsadási Szolgáltatások területének partnere.