Kép: freeimages.com
A Stanford Egyetem vezetésének szándéka, hogy az első ilyen jellegű döntést meghozó nagy egyetemként példát mutasson a többi számára: mindenkinek kötelessége zöldíteni a befektetési portfólióját, és ily módon aktívan hozzájárulni a gazdaság karbonmentes működési pályára állításához.
A döntés száz vállalatot érint, részben olyanokat, melyekben a Standfordnak részesedése volt, részben olyanokat, amelyekbe ezentúl sem lesz szabad befektetnie az egyetemnek. A 18,7 milliárd dollár ugyanakkor elenyésző részét képezi a teljes, tőzsdepiaci spekulációval megmozgatott összegnek, amely felett az intézmény diszponál.
Az egyetemen befektetési döntéseket meghozó illetékeseknek ezentúl feladatuk lesz a „társadalmi károkat” is mérlegelni, amikor az invesztícióról hoznak határozatot.
Arról nem szól a fáma, vajon a felszabadult pénzt a megújuló energiák szektorába fektetik-e, vagy mindössze kevésbé koszos ágazatokba, amelyek továbbra is nagyban hagyatkoznak a széntüzeléses erőművek által előállított áramra...!
A diákok tiltakozásai miatt elindult divesztíciós mozgalom (vagyis a tőke kivonása a fosszilis ágazatokból) most már 300 egyetemre terjed ki világszerte. A nagy amerikai felsőoktatási intézmények közül mégis a Stanford állt először kötélnek, miután 11 kisebb egyetem is hasonló befektetési politika mellett döntött. Ám a Stanfordnak is 5 hónapjába került, mire a diákokból és alkalmazottakból álló bizottság, alaposan megvizsgálva a kérdést, a divesztícióra szavazott.
A Harvard eddig ellenállt a diákok nyomásának és petíciójának. Az erről szóló tüntetésen egy diákot le is tartóztatott a rendőrség.
