1950-ben a világ teljes műanyag-felhasználása kétmillió tonna volt. Ez az érték a Plastics Europe adatai szerint 2019-re a 200-szorosára, 406 millió tonnára nőtt. A csomagolóanyagként általánosan alkalmazott egyszer használatos műanyagok hatalmas környezeti problémát jelentenek – a Minderoo Foundation szerint a következő öt polimerről van szó:

• Polipropilén (PP) – Ezt használják többek között az egyszer használatos arcmaszkok, üdítőitalos kupakok és a mikrohullámú sütőben használatos edények gyártásakor
• Polietilén-tereftalát (PET) – Ez az ásványvizes palackok, tisztítószerek alapanyaga
• Nagy sűrűségű polietilén (HDPE) – Samponos flakonok, mélyhűtőben használt tasakok készülnek belőle
• Kis sűrűségű polietilén (LDPE) és lineáris, kis sűrűségű polietilén (LLDPE) – Ebből vannak a nejlontasakok, tálcák, és az élelmiszer-csomagoláshoz használt műanyag fólia (Folpack).

A fent felsorolt öt leggyakoribb műanyag, a „Big Five” iránti kereslet folyamatosan nő. Előrejelzések szerint a felhasználásuk 2019−2030 között évi 3-4 százalékkal bővül majd, hasonló ütemben, mint az elmúlt két évtizedben. Csakhogy abszolút értékben számolva a magas bázis hatása miatt a növekedés nagyságrendje ma jóval nagyobb, mint korábban. Például a 2020 és 2030 közötti tíz évben a fenti öt polimerből legyártott mennyiség várhatóan 2,43 milliárd tonna lesz − több mint amennyit a 2019-et megelőző 15 év során előállítottak.

Az egyszer használatos műanyagok újrahasznosítása: válság és befektetési lehetőség

A műanyagok számos előnnyel bírnak. Csomagolóanyagként is népszerűek, mert olcsóak, sokoldalúak, tartósak és könnyűek. Környezetvédelmi előnyeik is vannak: csökkentik az élelmiszer-hulladék mennyiségét, mivel segítenek tovább frissen tartani az élelmiszereket, alacsony súlyuknak köszönhetően pedig mérsékelik a szállítás során felmerülő üzemanyag-fogyasztást és károsanyag-kibocsátást. Azonban a fenti és még pár egyéb előnye mellett a műanyag csomagolás számos problémát is felvet, mivel jelenlegi felhasználási módja nem fenntartható és pazarló.

Válság és lehetőség

Pillanatnyilag a világon felhasznált csomagolóanyagoknak mindössze 24 százalékát hasznosítjuk újra. A fennmaradó hányad kb. 61 százaléka szeméttelepen vagy égetőműben landol, ahol jelentős mennyiségű metángázt vagy CO2-t bocsát ki, amivel hozzájárul a globális felmelegedéshez. A fennmaradó 39 százalék úgynevezett „szivárgó” vagy szétszórt hulladékká válik, mellyel gyakran találkozhatunk a természetes környezetet, erdőket, óceánokat szennyező anyagokként. Ha nem teszünk valamit, egyes becslések szerint 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.

A fogyasztók, jogszabályalkotók és a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) szektorában működő nagyobb vállalatok javuló hozzáállásnak köszönhetően nő a műanyagok újrahasznosítása és a fenntartható csomagolóanyagok iránti kereslet. A Fidelity International elemzői a közelmúltban felvették a kapcsolatot 41, a világ különböző tájain működő jelentősebb FMCG-vállalattal, és megtudták, hogy közülük 26 már elkötelezte magát az újrahasznosítható vagy komposztálható műanyag csomagolóanyagok arányának növelése mellett. Vannak olyan cégek is, melyek egészen konkrét célkitűzéseket fogalmaztak meg. A Coca-Cola, a Kellogg’s és a Nestlé is ott van a között a 250 piacvezető brand között, melyek ígéretet tettek az egyszer használatos műanyagok felhasználásának beszüntetésére és arra, hogy új technológiai beruházásoknak köszönhetően 2025-re már csak újrahasznosítható csomagolóanyagokat fognak alkalmazni.

Befektetés a körforgásos gazdaságba

A Fidelity úgy véli, a fenti trendeknek köszönhetően a „körforgásos”, valamint az újrahasznosítható vagy komposztálható anyagokon alapuló csomagolási megoldások felhasználása a 2050-ig előttünk álló nagyjából három évtizedben összesítve évi 24 százalékkal, évi 8 millió tonnáról 84 millió tonnára fog nőni. Ez hatalmas befektetési lehetőséget is rejt, így fontos, hogy a befektetők ki tudják választani azokat a kulcstechnológiákat és cégeket, melyek részesedhetnek az elsőként ébredőkre váró, eleinte csak kevés szereplő között megoszló haszonból.

A körforgásos csomagolási megoldások közül kettőt emelnek ki a Fidelity szakértői, ezek meggyőző növekedési potenciállal rendelkeznek: az első az ún. post-consumer recycled plastic (PCR), vagyis a fogyasztó után újrahasznosított műanyag, mely − nevéből adódóan − újrahasznosítható, valamint a biológiai alapú műanyag csomagolás, mely pedig komposztálható. A cégek jobban kedvelik az előbbi típust, mert olcsóbb, de mivel a készletek korlátozottak, a körforgásos csomagolóanyagok iránti igényt nem lehet teljes mértékben PCR-műanyagokból fedezni, és a különbözetet biológiai alapú műanyagból kell előteremteni. „Becsléseink szerint a várható keresletnövekedés kielégítése céljából 2030-ig a PCR-piac évi 23 százalékkal bővül majd (ezzel a jelenlegi méret kilencszeresére nő), míg a biológiai alapú műanyag csomagolóanyagok piaca még gyorsabb ütemben, évente átlagosan 33 százalékkal fog növekedni. Fundamentális, alulról felfelé tekintő részvényválogatással azokat az újító szellemű vállalkozásokat tesszük befektetéseink célpontjává, melyek élen járó, alacsony költséggel megvalósítható és tömegesen alkalmazható technológiákkal segítenek közelebb hozni a „műanyag bolygó” válság megoldását”- mondta el Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.