Az Európai Bizottság nyáron nyilvánosságra hozott, 2006. évi pénzügyi jelentése szerint az akkor még 25 tagország vonatkozásában összesen több mint 12 ezer esetről tettek bejelentést.
Szabálytalanságok a mezőgazdasági támogatásoknál
Nőtt a szabálytalanságok száma a mezőgazdasági kifizetések, valamint a kohéziós és előcsatlakozási alapok tekintetében, csökkent viszont a saját források és a strukturális alapok felhasználásánál. A saját források területén a felderített és jelentett, 10 ezer eurós értékhatárt meghaladó csalások és szabálytalanságok száma 12 százalékkal csökkent 2005-höz képest, de a szabálytalanságok által érintett összeg 7 százalékkal, 328 millió euróról 353 millió euróra növekedett.
A mezőgazdasági kifizetések esetében a jelentett szabálytalanságok száma 3 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A szabálytalanságok révén érintett teljes összeg azonban 2006-ban 15 százalékkal kevesebb, mintegy 87 millió euró volt.
A legnagyobb számban érintett terület a vidékfejlesztés, a szarvasmarha, valamint a zöldség-gyümölcs szektor volt, ide sorolták a szabálytalanságok 60 százalékát, az érintett összegnek pedig a 70 százalékát. A csalások becsült aránya nagyjából hasonlóan alakult az előző évhez képest.
Csalások a vidékfejlesztési és szociális alapoknál
A strukturális és a kohéziós alapok kapcsán jelentett szabálytalanságok száma mintegy 10 százalékkal csökkent, a szabálytalanságok révén érintett összeg azonban 17 százalékkal, mintegy 703 millió euróra nőtt 2006-ban.
A korábbi évhez hasonlóan 2006-ban is az Európai Vidékfejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap "részesedett" a legnagyobb, 75 százalék körüli mértékben a szabálytalanságokból. Az esetek között a csalások aránya visszaesett 2005-höz képest.
Az előcsatlakozási alapok tekintetében a jelentett szabálytalanságok száma 13,6 százalékkal növekedett, az érintett összeg viszont 26 százalékkal csökkent: 12,318 millió euró volt, szemben a 2005-ös 16,7 millió euróval.#page#
Csúcsra jár a Csalásellenes Hivatal
Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) legutóbbi jelentésében azt jelezte, hogy tavaly minden eddiginél több információt dolgozott fel, így az év végéig 431 esetben indított vizsgálatot. A vizsgálatok 69 esetben belső, azaz európai uniós intézményt vagy ügynökséget érintettek.
Az OLAF tavalyi esetei között volt például kiszámlázott, de soha meg nem épült oktatási központ Bolíviában, bizottsági delegációk fiktív bérleti szerződése, mezőgazdasági termelők támogatása, akik soha meg nem termelt citrusfélék után vettek fel pénzt, illetve antidömpingvámok megkerülése.
Kétes osztrák esetek
Csalással gyanúsította meg tavaly az OLAF az ausztriai parlamenti választásokon induló Hans-Peter Martin osztrák európai parlamenti képviselőt, aki a közelmúltban többek között azzal vádolt magyar parlamenti pártokat, hogy törvénytelen adományokat fogadtak el a Strabag osztrák építőipari konszerntől.
Martin ugyanis 2004-ben nem tájékoztatta az Európai Parlamentet arról, hogy lejárt a titkárságán dolgozó munkatársainak a munkaszerződése, s EP-mandátumának lejártáig, 2004 júliusáig egy megbízottja felvette a munkatársaknak járó pótlékot, összesen mintegy 40 ezer eurót. Emellett 1999 és 2003 között olyan személyek vagy vállalatok is forrásokhoz jutottak a Martin számára, asszisztensek foglalkoztatására rendelkezésre bocsátott keretből, akiket az EP-képviselő nem jelentett be.
Idén tavasszal az Európai Unió intézményeit érintő korrupciós ügy kapcsán letartóztattak és vád alá helyeztek Brüsszelben három olasz személyt: az Európai Bizottság egyik hivatalnokát, egy európai parlamenti képviselő munkatársát és egy üzletembert. Okirat-hamisításért, hamis iratokkal való visszaélésért, továbbá korrupció, csalás és bűnszövetkezetben való részvétel miatt emeltek vádat ellenük. A belga ügyész szerint több millió euró csúszópénzről van szó, amelyet az elmúlt tíz évben fizettek ki.
Az Európai Számvevőszék legutóbbi jelentése ugyancsak megállapította, hogy az agrárkiadások területét "továbbra is lényeges hibák terhelik": "egyes gazdálkodók a jogosnál több támogatást igényelnek, vagy nem tesznek eleget kötelezettségeiknek". A strukturális intézkedéseknél "túlfizetésekre, vagy nem támogatható kiadások támogatására kerül sor".
A számvevőszék szerint "az ellenőrzések hiányosságai aláássák az unió eredményes működését".
