2007 januárjában 32 milliárd forint összértékben kiírták az első pályázatokat a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), a Közép-Magyarországi Operatív Program és a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. A kiírt összegek a rendelkezésre álló keretek viszonylag kis részére vonatkoznak (a GOP esetében 5,5 százalék) ezért már 2007 folyamán további kiírások várhatóak.

A GOP pályázatok elnyeréséhez alapvető elvárás a pályázók dokumentálható korábbi működése. A pályázónak legalább két lezárt pénzügyi évvel kell rendelkeznie, a saját tőkéjének pozitívnak kell lennie, továbbá alkalmazottanként legalább 3, illetve 4 millió forintos árbevételt kell felmutatnia, illetve a legutolsó lezárt pénzügyi évben az átlagos statisztikai állományi létszámnak legalább egy főt kell elérnie. Emellett a pályázat benyújtását megelőző pénzügyi évben az árbevétel nem csökkenhetett 5 százaléknál nagyobb mértékben.

Ez utóbbi követelmény jelentős könnyítést jelent, ugyanis korábban az utolsó két év számított, és ezekben egyáltalán nem csökkenhetett az árbevétel. További könnyítésként a beszállítóknak és az exportőröknek a minősítéshez szükséges árbevétel-arányokat nem előre, hanem a projekt megvalósítását követő három év legalább egyikében kell csak teljesíteniük.

A GOP pályázati kiírások alapján a nyertes pályázóknak a támogatási szerződésben a projekt megvalósítását követő három évre kell biztosítaniuk a fenntartást és e három év árbevételének minimális emelkedésére is kötelezettséget kell vállalniuk. Alapelvárás a beruházás megvalósítását követő három év átlagos árbevételére vonatkozó, 8-15 százalékos növekedés, ami éves szinten mintegy 4-7 százalékos árbevétel-növelési kötelezettséget jelent. További feltétel a támogatási összeg 120-200 százalékát elérő árbevétel-növekedés, ami azt jelenti, hogy például 30 százalékos támogatási arány és 1,6-os szorzószám mellett a beruházási összeg legalább 16 százalékát kell éves szinten a beruházás hatására keletkezett pótlólagos árbevételként felmutatni.

Az árbevétel-növekedési feltétel alapesetben alig haladja meg a várható infláció mértékét, és csak akkor jelent igazi kihívást egy vállalkozás számára, ha a korábbi tevékenységéhez képest nagy volumenű beruházáshoz kér állami támogatást. Ekkor azonban elvárható a nagy volumenű beruházásnak megfelelő magasabb árbevétel-növekedés is. Finanszírozási oldalról azonban az új feltételek növelik a kockázatot, ugyanis ha bármi okból az árbevétel növekedésére vonatkozó kötelezettségvállalás legalább 75 százalékban nem teljesül, akkor a támogatást kamatokkal növelt összegben kell visszafizetni.

Kevés a támogatás

A változások közül lényeges problémát jelent a támogatásintenzitás csökkenése. Bár Magyarországon - régiók szerint differenciáltan - magasabb arány is megengedhető lenne, az újonnan kiírt GOP pályázatok esetében a maximális támogatási arány 30, illetve 40 százalék. Ez azt jelenti, hogy a forráshiányos kis- és középvállalkozások banki források nélkül várhatóan nem tudják a fejlesztésekhez szükséges saját erőt előteremteni. A banki források megszerzése ugyanakkor a sok esetben nem kellően hitelképes vállalkozások számára lehetetlen.

Valószínűleg a most kiírt pályázatokra is lesz megfelelő számú jelentkező, ám a Start Tőkegarancia Zrt. álláspontja szerint a támogatások lehívásában csupán akkor lehet áttörést elérni a kis- és középvállalatok dinamizálásával, ha a pályázati feltételek merevsége oldódik, a támogatási intenzitás növekszik. - Véleményünk szerint nem lehet általános cél, hogy ha például külső okok miatt az árbevételre vonatkozó kötelezettségvállalás nem teljesül, akkor - egyébként működőképes - vállalkozások kerüljenek a csőd szélére azáltal, hogy a már odaítélt támogatásokat a pályázati hatóság visszaköveteli - mondta Szakáll Gábor, a Start Tőkegarancia Zrt. üzletág igazgatója.

Egyszerűbb garanciák

A vonatkozó kormányrendelet szerint a pályázatokon történő részvételhez a pályázóknak az állami támogatás összegére biztosítékot kell nyújtaniuk. A pályázatokhoz az eddigi 120 helyett elegendő 100 százalékos mértékű biztosíték benyújtása. 10 millió forint összeg alatti pályázatok esetében egyáltalán nem kell biztosíték, továbbá nem kell biztosíték, ha a támogatás nem beruházási célú, kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul. Beruházási projektek esetében a megvalósítást követő ún. fenntartási időszakra csak akkor szükséges az új szabályok szerint biztosíték nyújtása, ha a támogatási összeg 50 millió forintnál nagyobb. Ekkor azonban elegendő 50 százalékos mértékű biztosíték. A nem beruházási jellegű projektek esetében csak a megvalósítási időszakra kell biztosítékot nyújtani.

Az új szabályok különösen a kisösszegű állami támogatásra pályázók terheit csökkentik. A 2004-2006 közötti GVOP statisztikák alapján a pályázók 57 százaléka helyett 67 százaléka kerülne a kis támogatási összeg miatt abba a kategóriába, ahol egyáltalán nem szükséges biztosítékot nyújtani. Ez a teljes támogatási összeg 4,5, illetve 9,4 százalékát jelenti. A 2004-2006 közötti GVOP statisztikák alapján a pályázatok mindössze 7 százaléka volt 50 millió forint feletti, amely a teljes támogatási összeg 55 százalékát jelentette. Ráadásul ebben a kategóriában az állami és önkormányzati intézmények képezték a nagyobb súlyt, tehát a pályázó vállalatok túlnyomó többségének az új szabályok szerint nem kellene a fenntartási időszakra biztosítékot nyújtaniuk.