"Bár már korábban is használhattunk uniós pénzeket a turizmus fejlesztésére, a mostani forrásokkal soha nem látott nagyságrendű fejlesztéseket lehet végrehajtani" - nyilatkozta Piac és Profit Online-nak Dr. Jancsik András, a Pannon Egyetem Turizmus Tanszékének vezetője. Szerinte az, hogy a következő évben háromszázmilliárd forint áll majd a rendelkezésre, kiváló lehetőség, ám hogy ebből mit lehet megvalósítani, az már más kérdés. Példaként említette, hogy egy jelentősebb védett műemlék felújítása magában többmilliárdot vihet el, így érdemes komolyan átgondolni hol, mit érdemes támogatni.

Korábban az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 142 turisztikai projekt részesült 31 milliárd forintos uniós támogatásban. Ennek köszönhetően többek között megszépülhetett Balatonfüred és Gyula belvárosa, a gyöngyösi Orczy-kastély, a sárvári Nádasdy-vár, és elkészülhetett az M3 ökoturisztikai park Polgáron. A mostani források felhasználása azért is kulcskérdés, mert 2014 után már nem lesz több lehetőségünk ilyen célra uniós forrásokhoz jutni.

Mindenki specifikusan fejlődjön

A most megnyíló forrásokból tehát az egészség-, öko-, kulturális és borturizmus területére lehet pályázni, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint azért ezeket támogatják, mert a hazai turizmusban ezeken a területeken még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. "Ez igaz, Magyarországon gyakran sokkal többet is ki lehetne hozni a rendelkezésre álló lehetőségekből, amivel lényegesen versenyképesebbé válhatnánk, akár regionális szinten is " - véli Jancsik András. Vannak természetesen olyan adottságok, amelyekkel elég nehéz felvenni a versenyt: a Balatont nehéz a külföldiek számára vonzóbbá tenni a horvát tengerpartnál, de a magyar sípályák sem jelentenek túl nagy konkurenciát az osztrákoknak.

Mindezek ellenére a rendelkezésre álló forrásokból sok hasznos fejlesztést lehet véghezvinni, ám fontos, hogy minden régió a saját arculatának megfelelően fejlődjön. "Annak semmi értelme nem lenne, ha mindenhol ugyanazt fejlesztenénk, mert így csak magunknak kreálnánk belső problémákat, a célravezetőbb lenne, hogy mindenhol mást fejlesszenek" - állítja a tanszékvezető.

Együttműködésben a jövő

"A fejlesztések összehangolt koordinációja talán a legfontosabb kérdés, mivel egy-egy kisfaluban történő fejlesztéstől nem lehet nagy eredményeket elvárni" - állítja Jancsik András. Ezt a NFÜ-ben is átláthatták, mivel az uniós forrásokból térségi és kistérségi turisztikai menedzsment is létrehoznának. Ezek feladata lenne az adott terület turisztikai fejlesztéseinek koordinálása, illetve a térség idegenforgalmi kínálatának összehangolása.

Ezek tiszteletre méltó célok, ám hogy mi valósul meg belőlük az már más kérdés a tanszékvezető szerint. A problémát az okozhatja, hogy helyi közösségek nem mindig ugyanazt akarják fejleszteni, mint amit "feljebb" elterveztek, ez pedig gyakran feszültséghez is vezethet. "A kistelepüléseknek leginkább együtt kellene kialakítaniuk egy vonzó szolgáltatást, akár úgy, hogy közösen létrehoznak egy programot, például egy borutat" - közölte a szakember.

Bővebb szolgáltatások kellenének

"Az utóbbi időben hazánkat is elérte az a világtrend, miszerint a turisták nem elégszenek meg azzal, hogy egy héten át lógatják a lábukat, hanem egyre inkább ki kell szolgálni őket" - állítja a tanszékvezető. Ennek megfelelően, ha fel akarjuk venni a versenyt a szomszédos országokkal, akkor bővíteni kell az olyan sportolási lehetőségeket, melyeket gyakorlat nélkül is könnyedén űzhetünk. Ilyen lehet a kerékpározás, a futópálya, de akár, hogy abszolúte hazai példánál maradjunk, a természetjárás is. Ez egyébként megjelent a NFÜ politikájában is, mivel szerintük a minőségi kínálat érdekében a wellness-, fitness-, gyógy-, sport és családbarát szolgáltatásokat kell fejleszteni.

"Sokat segíthetne a hazai idegenforgalmon, ha sikerülne erősíteni a helyi kínálatokat, amibe az is beletartozik, hogy a külföldi nagy márkák megjelenjenek például a Balaton partján" - közölte a szakember. Ezzel, és a sportolási lehetőségekkel sokkal komplexebb nyaralást tudnánk nyújtani, ami Jancsik András szerint idővel meg is látszódna a külföldi foglalások számában. Ez azonban egyfajta 22-es csapdája: amíg nincs még több vendég, addig nem jelennek meg a világcégek, de amíg nem jelennek meg ezek a vállalatok, addig éppen a csekély kínálat miatt kevesen választják a Balatont.

Ide tartozhatnak az olyan fejlesztések is, amelyek specifikusan egy-egy réteget céloznak meg. Jancsik András példaként említette, hogy például Ausztriában egy gyógyfürdő direkt a kisgyermekes családoknak kínál olyan lehetőségeket, amik a hazaiakban nincs meg, így egyre több magyar család jár át inkább oda.

"Persze nem mindegy kiket akarunk megcélozni, hiszen arra oda kell figyelnünk, hogy a célrétegnek ne legyen túl szűk a fogyasztói köre, ám ha jól eltaláljuk, akkor lehet ebben a fejlődési formában fantázia" - ad jó tanácsot a szakember.

Milliárdok szállásfejlesztésre

Szervesen illeszkedik a turizmusfejlesztési program céljaihoz a novemberi szálláshely-modernizálási csomag, ami százharminc projekt megvalósulását segíti uniós forrásból - közölte az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A fő kedvezményezettek várhatóan az ágazatban érdekelt gazdasági társaságok, valamint nem profitorientált szervezetek lesznek.

"Az e fajta támogatásra szükség van, mivel a rendszerváltás előtt, vagy akár a kilencvenes évek elején épült szálláshelyek nem felelnek meg a mai kor igényeinek" - állítja Jancsik András. Ez az állapot főleg a Balatonnál jellemző, ám az ország bármely résén lehet régi, "szocreál" épületeket találni.