Kóka szerint szó nem volt markáns vállalkozásfejlesztési programról, bár számos szép, tisztes ügyet finanszíroztak az adóforintokból részben a gazdasági kormányzatnak, részben más tárcáknak a felügyelete alatt. A miniszter nem helyteleníti, hogy állami forrásokból támogattak egyházi, önkormányzati, infrastrukturális beruházásokat, vár-, kastély-felújításokat, szennyvíztisztító építéseket. A minisztérium a száz legnagyobb kifizetéssel járó Széchenyi terves ügylet nyomán azonban azt volt kénytelen megállapítani, hogy mindössze 6 százaléknyi pénz került hazai kis és közepes vállalkozáshoz, ezért tehát valóban nem lehet vállalkozásfejlesztési tevékenységnek nevezni az Orbán-Torgyán kormány időszakában folyó programot. A vizsgálódásból kitetszik, a száz legnagyobb támogatást megkapó ügylet 33 milliárd forintot emésztett fel, ennek 23 százaléka, 7,5 milliárd forint ment vállalati támogatásra.
A rendhagyó történések a Széchenyi terv - Kóka megfogalmazása szerint - last minute szakaszában zajlottak le, azaz 2002 áprilisában és májusában, akkor, amikor már tudott volt, hogy elbukta a választásokat az akkori kormány. Ekkor "ment el" a 27,7 milliárd forint pályázati pénzként, mégpedig úgy, hogy volt, aki 20 ezer forintot és volt, aki 600 milliót kapott. Ugyancsak kifizettek 600 milliót 94 egyházi intézménynek. Kóka János megjegyezte, éppen a múlt héten döntött a Gyurcsány-kormány 5 milliárd forint odaítéléséről, ebből végre felújítható a Mátyás templom, de ezt a finanszírozást a mai kabinet nem hívja vállalkozás-fejlesztésnek. Négy éve ilyenkor bizonyos önkormányzatok számláján is megjelent 1,8 milliárd forint,s hetven kulturális intézmény is megkapott összesen 382 millió forintot.
A vállalkozás-fejlesztésre vonatkozó, gyorsan letudott pályázatokról külön is szólt a miniszter, ezek között 25,5 millió forinttal lehetett megtalálni Kovács István ökölvívó vendéglátó-ipari kft-jét. Ez még rendjén is lenne, de az már nem, hogy találtak az iratok között vizsgálódva egy Tokaj Hill nevű céget is, erről a borászati, kereskedelmi és szolgáltató kft.-ről azonban alapvetően hiányosak a minisztériumnál fellelhető nyilvántartások, csak az derült ki, hogy a választások utáni napokban utalták ki a 75,8 millió forintot a Széchenyi terv pénzéből.
A miniszter ennél a pontnál fontosnak tartotta azt is megvilágítani, hogy nem csupán a Tokaj Hill esetében, hanem a last minute szakasznál általában hiányos dokumentációt hagytak az elődök az utókor számára, nem lehet nyomon követni a döntéshozatal folyamatát. Szétszabdalt pályázatokkal - egészen pontosan sok száz kiírással - ugyancsak találkoznak azok, akik a papírokból igyekeznek megtudni, mi is történt a Széchenyi terves közpénzekkel. Erre a tömeges kiírási hullámra a választások előtti szakaszban azért került sor, mert - él a gyanúperrel a miniszter - többnyire eléggé testre szabott pályázatokkal akartak operálni. A számítógépes adatbázisok hiányosságára ugyancsak felhívta a figyelmet Kóka János, azt is feltételezve, hogy talán még adatokat is töröltek belőlük.
Nem vitatom, hogy a pályázatok kedvezményezettjei között voltak tisztességes vállalkozók is - fogalmazott a miniszter, de hangsúlyosan mégis az utolsó két hónapban kiosztott 27,7 milliárd sorsával foglalkozott. Utalt is rá, hogy a Népszabadság március 18-i számában megjelent e tárgyú cikk adatai megerősíthetők, azaz a Széchenyi terv forrásaiból folyósítottak pénzt korábbi bűnözői érdekeltségek cégének, mégpedig 87,5 millió forintot. E vállalkozás korábbi tulajdonosai között olyanok vannak, akikről nem az újságok gazdasági rovatai, hanem a bűnügyi rovatok szoktak volt írni. Kóka János arra külön hangsúlyt helyezett, hogy maga a szerződéskötés is szabálytalan volt, mert akkor már érvényben volt a cég felszámolási kérelme saját maga ellen. Ilyen társaságoknak közpénzt, állami támogatást kifizetni tilos, mégis utaltak a számlájukra. A miniszter kijelentette, hogy a tárca vissza akarta szerezni a pénzt, de a cég vagyona nem elégséges fedezet. A polgári peres eljárás egyébként jelenleg is tart.
Kóka János bejelentette, a 87,5 millió forintos ügyben éppen úgy, mint a többi, az Orbán-Torgyán kormány utolsó két hónapjában elindított, lebonyolított Széchenyi terves pályázat ügyében vizsgálatot rendel el. Az ezzel megbízott minisztériumi szervezetnek azt is feladatául szabta a miniszter, hogy ha kell, akkor tegyenek bűntető feljelentést, a fogadói oldalt tekintve csalás és sikkasztás, a pénzkifizetői oldalról pedig hanyag, vagy hűtlen kezelés gyanújával. Egyébiránt éppen ez a 87,5 milliárd forintos ügy indította el a lavinát, erről ugyanis egy bejelentés érkezett a tárcához. A vizsgálódások során derült fény számos más Széchenyi terves szokatlan megoldásra is. Feltűnő volt, hogy a választások előtt rendkívül nagy pénzmozgás volt jellemző a Széchenyi terv háza táján. Ráadásul ugyancsak nehezen magyarázható módon sürgősséggel és előre kifizettek igen sok tételt, holott akkor is élt a szabály, hogy az ellenőrzött teljesítés után kaphatja meg a megpályázott pénz a nyertes vállalkozás.
A sürgősségre példa, hogy 226 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényeltek például a mosonmagyaróvári termálfürdő beruházásához, ahol állítólag nem is volt víz, hiszen lajtos kocsival szállították azt az egy medencébe. De az intézkedés maga volt a valóban rendhagyó, az, hogy azonnal utalták a pénzt, az Államkincstár 2002. június 3-án tényleg "postáza". A kormánynak nemcsak a szerződéskötésre volt ideje tehát 2002. május 23-án, hanem az azonnali pénzkiutalásra is. Kóka János elmondta, a mostani pályázati struktúrában az ilyen jellegű előlegre nagyon kivételes esetben van csak lehetőség, általában elvégzett szolgáltatásokat számla alapján fizetnek ki. Elképzelhetetlen, hogy ne történjen semmiféle beruházás a pályázat után, de mégis akár 100 millióhoz közeli összeget fel lehessen venni.
Éppen négy évvel ezelőtt, 2002. március 19-én, a Széchenyi plusz program keretében, 111 milliárd forint értékben 38 kivitelezői szerződést kötött meg az akkori kormány. Mégpedig verseny nélkül, az általa kiválasztott két vállalkozóval. Kóka jelezte, mindez 19 nappal azt megelőzően történt, hogy a választásokat elveszítette az előző kurzus. E szerződéseket - a jogi környezet miatt - semmilyen körülmények között nem tudta újra tárgyalni a mostani kormány. A miniszter erre a 111 milliárdos ügyletre most azért utalt, mert a Fidesz elnöke ismét meghirdette a Széchenyi tervet. De azt talán nem hirdette meg, hogy - Kóka érvelése szerint - a közpénzek megszerzéséért már pályázni se kelljen.
