A kormány kidolgozta és elindította a leghátrányosabb helyzetű 33 kistérség számára az Új Magyarország Felzárkóztatási Programot - mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. A programra a 2007-2013. évi uniós tervezési ciklusban - árfolyamtól függően - 125-135 milliárd forint áll célozottan rendelkezésre. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) további 310 milliárd forint keretű pályázatoknál a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből jelentkezők kedvezőbb feltételekkel indulhatnak.
Bajnai Gordon szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását célzó programot az indokolja, hogy növekszik az országon belül a területek közötti leszakadás. Példaként említette, hogy Budapest fejlettségi szintje az EU-átlag 125 százaléka, míg az Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Alföld régiók fejlettsége 42 százalék körül van, miközben kistérségi szinten még nagyobb mértékű leszakadás is kimutatható. A program célzott humánerő-forrásfejlesztést, térségi gazdaságfejlesztést valamint környezeti és infrastruktúra fejlesztést kíván megvalósítani.
Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy a kormány azt szeretné, ha a meghatározott pénzügyi és szabályozási keretek között az érintett kistérségek alakítanák ki programjaikat. (A szakemberek szerint szükség van a térségi tanácsadó hálózat megreformálására; a kormány elképzelései szerint márciustól élhet az új rendszer.)Létrehozzák december 15-ig a kistérségi fejlesztési bizottságokat, amelyekbe a térség gazdasági szereplői, a civil társadalom, a kisebbségi önkormányzatok is helyet kapnának. Kistérségenként 20 millió forint forrással támogatják a tervezési szaktudás megteremtését. Januárban megkezdődik a leghátrányosabb helyzetű kistérségi tervek kidolgozása, amelyeket 2008. áprilisban véglegesítenek, és jövőre indulnak majd az Új Magyarország Felzárkóztatási Programban. A miniszter elmondta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül létrehoztak egy programirodát is, amely támogatja a kistérségek munkáját.
