Mint köztudomású, hazánk az EU Jeremie elnevezésű konstrukciója keretében a 2007-2013 időszak során mintegy 150 milliárd forint összegű támogatásra jogosult; ebből mintegy 30 milliárdot szánnak kockázatitőke-befektetésekre.
A kormány korábbi elképzelései szerint ezen források kihelyezését a GKM piaci alapon, a versenyszféra keretei között képzeli el, ezáltal is biztosítva, hogy széleskörű tőkejuttatás valósuljon meg, lehetőleg minél hatékonyabb allokáció keretében.
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos elmondása szerint a következő 7 évben elsősorban EU-forrásból 30 milliárd euró összegű befektetés várható hazánkban, aminek a felhasználását a kormány magántőke bevonásával kívánja megvalósítani, méghozzá oly módon, hogy a gazdasági tevékenységek széles spektrumába fektető alapot, úgynevezett umbrella fundot kíván létrehozni, melynek kezelésébe bankok is beszállhatnak.
Nem a bankoktól
E cél elérése érdekében a hazai bankok hathatós közreműködését kérte a kormány, tekintve, hogy a pénzintézetek bevonása, a velük való szoros együttműködés számos szempontból tűnik hatékony, sikerre vezető konstrukciónak. A bankok társfinanszírozóként történő bevonása biztosítja, hogy a rendelkezésre álló források - szemben az eddigi gyakorlattal, amikor is az állami finanszírozás, illetve a kitettség közel 100 százalékos - kétszer-háromszor nagyobb tőkebefektetést indukálhatnak. A bankok országos jelenléte, kiterjedt fiókhálózata révén az ország minden régiójában helyi szinten lesznek elérhetőek a finanszírozási lehetőségek és azok ügyintézése. Ezen felül a kereskedelmi bankok vállalati ügyfélállománya és kiterjedt kapcsolatrendszere széles bázist biztosít a kedvezményes forráskihelyezésre. Ezek a tőkekihelyezések a banki hitelfolyósítási mechanizmusokhoz, eljárási szabályokhoz jól illeszthetőek, standardizálhatóak, ezáltal a forráskihelyezés - szemben a jelenlegi kedvezményes állami forrásbiztosítás túlbürokratizált, sokszor átláthatatlan döntési mechanizmusával - piaci alapon, hatékony módon történhet.
A korábbi elképzelésekkel szemben a GKM egy új megközelítéssel állt elő, és egy merőben más konstrukció megvalósítását tervezi. Az EU-s forrásokat közvetlenül tőke-alapkezelő cégekhez helyezné ki, és ezen cégek hatáskörébe delegálná a forráskihelyezés döntési kompetenciáját, a pályázatok elbírálását. Mindezt azzal indokolja a GKM, hogy ezen alapkezelő társaságok már széles piaci ismerettel és ismertséggel rendelkeznek, számos tőkekihelyezésben vettek részt, ezáltal e cégek a legalkalmasabbak eme tevékenység ellátására.
Nem hatékony
Mindezzel szemben az alapkezelő társaságok általánosságban egy irodával, néhány munkatárssal vannak jelen a piacon, nincsen tehát országos lefedettségük, azaz nem képesek a célvállalatok hatékony felkutatására. Több felmérés ezen túlmenően azt is kimutatta, hogy a legtöbb hazai vállalat a tőkealap-kezelő társaságok nyújtotta szolgáltatások igénybevételével szemben sokkal inkább a banki hitelfelvételt helyezi előtérbe.
A fentiek nem támasztják alá, hogy valóban a hazai tőkealap-kezelő társaságokat lenne célszerű az EU-s források pályázatainak és forrás-kihelyezéseinek elbírálásával megbízni. Továbbá érdekes azon szempontot is figyelembe venni, hogy a Magyarországon működő tőkealap-kezelő társaságok jelentős, meghatározó része nemzetközi tulajdonú, azaz nem hazai társaság, ezáltal kérdéses, hogy valóban a nemzetgazdasági érdekeknek megfelelő tőkekihelyezések fognak-e megvalósulni.
A teljes cikk megtalálható a Piac és Profit áprilisi számában.
