Az eddigi hazai, illetve nemzetközi tapasztalatok és gyakorlat figyelembevételével a mikro-, kis- és középvállalkozások aktív gazdaságpolitikai eszközökkel történő fejlesztése a növekedési csomag egyik meghatározó eleme.
Mind a vissza nem térítendő, mind a visszatérítendő típusú finanszírozó eszközöknek, mind a támogatott szolgáltatások nyújtásának megvan a gazdaságpolitikailag indokolható szerepe.
A vissza nem térítendő támogatások fókuszáltan elsősorban struktúrapolitikai célok megvalósítását szolgálják, míg a támogatott pénzügyi eszközök a kkv-k növekedését, a foglalkoztatást, illetve a piacra jutást, piacszerzést segítik elő. Ez utóbbit támogatják a nyújtott szolgáltatások is, azzal, hogy elsősorban a jövő növekedését megalapozó innovációs, infokommunikációs, képzési, üzleti információs szolgáltatások társfinanszírozása indokolt.
Cél a fejlesztés
A kkv-k innovációs készségét, műszaki, technológiai, szervezeti színvonalát, humánerőforrás fejlesztését, külpiaci érvényesülését szükséges fejleszteni. Ennek érdekében elsősorban uniós forrásokra alapozva kiírásra kerülnek vállalati együttműködést, klasztereket, beszállítói programokat, egyetemek, kutatóhelyek, vállalatok közötti együttműködést, exportképességet növelő, inkubációs, ipari parki szolgáltatások nyújtását célzó, hátrányos és leghátrányosabb térségeket preferáló, a romák gazdasági integrációját támogató pályázatok.
A mikró és a kisvállalkozások növekedésének egyik korlátja, hogy tömegesen nem finanszírozhatóak a versenypiaci pénzügyi szereplők kockázatvállalási hajlandósága, vagy méretgazdaságossági problémák miatt. A pénzügyi programok deklaráltan az ilyen típusú elégtelen piaci helyzetek feloldását kell, hogy támogassák mind finanszírozó kínálati oldalon, mind a finanszírozhatóság erősítésével a keresleti oldalon.
Együttműködés a képviseletekkel
A szakmaiságot és a bizalmat garantáló folyamatos párbeszéd elengedhetetlen a vállalkozásokat képviselő szervezetekkel. Ennek elsődleges fóruma a Versenyképességi Tanács, valamint a Vállalkozásfejlesztési Tanács. Jelentős kormányzati intézkedések, programok kidolgozása kapcsán biztosítani kell a szakma számára a teljes folyamat során az információáramlást, az együttműködés lehetőségét. Ennek érdekében ezen szervezetek bevonása, szükséges esetben vállalkozásfejlesztési tevékenységük egységes elvek mentén történő célzott támogatása szükséges.
#page#Üzleti környezetfejlesztés
A hatályos magyar jogrendszerre jellemző a jogi túlszabályozottság, a belső és külső koherencia és az átláthatóság, egyértelműség hiánya, a jelentős mértékű párhuzamosság és a jogforrási szintek kiegyensúlyozatlansága.
Mindez nagymértékben korlátozza a közigazgatási - elsősorban hatósági - eljárások gyorsaságát és hatékonyságát, a minőségi közszolgáltatást, a jogvédelmi intézményrendszer hatékony működését, az elektronikus közigazgatás terjedését és a zökkenőmentes szervezet-átalakítást, valamint gyengíti az önkéntes jogkövető magatartás érvényesülését. Fontos cél tehát az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a szabályozási rendszer átalakítása, a minőségi közszolgáltatások, valamint a versenyképesség és az üzleti környezet javítása érdekében.
Cél a PM Informatikai Szolgáltató Központ (Központi Pénzügyi Informatikai Centrum) létrehozása és informatikai fejlesztése, amely az APEH, a VPOP és a MÁK informatikai fejlesztéssel foglalkozó szervezeti egységeinek integrációját valósítja meg. Elektronikus ügyintézés keretében az APEH, VPOP nullás igazolás kiállításának, a kérelmek benyújtásának, eljárások kezdeményezésének lehetővé tétele, az adófolyószámla lekérdezési lehetőség teljes körűvé tétele.
