Határozottan csökken a kis- és középvállalatok lelkesedése az informatikai fejlesztési célokra kiírt pályázatok iránt, különösen a vállalatirányítási rendszerek esetén. A 16 milliós minimális projektösszeg ugyanis mind felhasználói, mind beszállítói oldalról továbbra is irreálisan magas a kkv-k nagy részének - írja a Vállakozói Negyed.
Az információs technológiák terén tapasztalható lemaradás különösen a kkv-kat sújtja. A szektor számára a legnépszerűbb GVOP-kiírás a vállalatirányítási rendszerek bevezetése lenne, a kis- és középvállalkozások nagy része számára azonban a a legkevésbé sem fekszik a pályázat.
A GVOP 4.1.1-es kiírása a vállalaton belüli elektronikus rendszerek kiépítésére 2005-ben 2,5 milliárd forintos kerettel került meghirdetésre. A tavalyi év tapasztalatai alapján a GKM ugyan módosított a pályázati feltételeken, s így a minimálisan igényelhető támogatási összeg (a teljes projekt maximum 50 százaléka) 10 millió forintról 8 millióra csökkent - ezzel együtt is minimálisan 16 milliós projekttervekkel lehet pályázni.
A kis- és középvállalkozások zömének azonban ekkora összegű beruházásra egyszerűen nincsen szüksége. A szoftvercégek képviselői szerint az átlagos kisvállalkozó körülbelül 2-5 millió, a közepes vállalatok 7-8 millió forintot tudnak vagy akarnak az integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésére fordítani.
Világosan látszik tehát, hogy a minimálisan 16 millió forintban meghatározott projektösszeg nem a magyar kisvállalkozásokra szabott. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlése szerint is a pályázat eddigi nyertesei többnyire a középvállalati körből kerültek ki, mivel ennél a vállalatméretnél a cégek már gondolkodhatnak az integrált vállalatirányítási rendszer kiépítésében.
A kicsik is
gyakorlat ezzel szemben azt mutatja: a kisebbek is egyre inkább felismerik az üzleti alkalmazás bevezetésének gyakorlati hasznait - csak éppen kénytelenek pályázat nélkül megoldani a bevezetést. A piacot jól ismerő tanácsadók véleménye megegyezik abban, hogy már az alsó határon lévő fejlesztést is milliárdos forgalommal rendelkező cégnek érdemes elindítania, vagy pedig olyannak, amely gyors növekedési fázisban van. Vagyis meg tudja finanszírozni saját maga a beruházást, amelyre stratégiai megfontolásokból kerül sor.
Azok a kisvállalkozások, amelyek mindenképpen szeretnék bevezetni az integrált üzleti alkalmazást, most is tudnak pályázatot találni maguknak. Ujj Réka, az ITWare kereskedelmi igazgatója a Vállalkozói Negyednek nyilatkozva azt tanácsolja, hogy az elektronikus üzleti partnerkapcsolatok fejlesztése kiírást (GVOP 4.1.2) vegyék fontolóra, amelynek keretében például a beszerzési, készletezési modulokhoz szükséges vállalatirányítási rendszer is belefoglalható a pályázatba. Ugyanez érvényes az e-kereskedelmi rendszerekre (GVOP 4.2.1) is, ezeknél az alacsonyabb összeghatárok miatt esélyük lehet a kicsiknek is.
Magyarországon évente körülbelül 260-270 ERP rendszert adnak el, ennek 40 százalékát kis- és középvállalkozásoknak. A költségeket tekintve azonban ezek a bevezetések mindössze a piac 3-4 százalékát képviselik. Ennek ellenére a gyors ütemű, 7-10 százalékos éves növekedésnek köszönhetően a szegmens jó felvevőpiac lehet, ezt a lehetőséget a rendszerszállítók is felfedezték maguknak.
A pályázatok a rendszerszállítók szektorában sem segítenek a kicsiken. Szakértők szerint az informatikai kiírások feltételrendszere nem csak a kisvállalkozások fejlesztési támogatáshoz jutását nehezíti meg. A nekik fejlesztő (szintén kisebb) cégek szállítóként való részvétele elé is akadályokat görgetnek. A kritériumok gyakorlatilag kizárják a kisebb rendszerszállító cégeket, vagyis nagyon megszűrik az ERP-piacot. A kis vállalkozások részvétele helyett az történt, hogy a nagy beszállítók a termékekkel egyre inkább igyekeznek a kkv-k igényeit is kiszolgálni. A mostani kiírás feltételeinek ugyanis inkább a néhány jól ismert, nagy nemzetközi cég tud megfelelni, és ez hátrányba hozza a kisebb magyar fejlesztőket.
