Az államtitkár hangoztatta: az állam "a zsebét kiürítette", s az uniós pénzek mellé teszi a társfinanszírozást, hogy magyar társfinanszírozás hiányában egyetlen uniós euró se vesszen el. Az önrész nagyságrendjével kapcsolatban kijelentette: nincs olyan operatív program, ahol az önrész magasabb lenne az unió elvárásánál. Hozzátette: lesz olyan terület, ahol az önrészt teljes egészében a projekt megvalósításán dolgozó vállalatoknak kell előteremteniük. A konvergenciaprogram feladata, hogy olyan egyensúlyi helyzetet teremtsen, amelyben az állam és a gazdaság is hozni tudja a társfinanszírozást - mutatott rá az államtitkár a konvergenciaprogram és az Új Magyarország Fejlesztési Terv összefüggésére.
Csabina Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője szólt arról, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) keretében a következő hét évben 8.000 milliárd forintot használhat fel Magyarország. A stratégiai célok értelmében a forrásokat a foglalkozás bővítésre, a növekedésre és a nemzetközi versenyképesség javítására fordítják, hogy olyan termékekkel és szolgáltatásokkal lehessen megjelenni, amelyek a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Az előadó kitért a fejlesztési pólusokra, szerinte a pólusok programjai gazdaságfejlesztési és nem városfejlesztési programok. A pólusok sem kapnak ellentételezés nélkül fejlesztési pénzt, egymással kell versenyezniük a gazdaságfejlesztési operatív programra szánt milliárdokért.
Csabina Zoltán az Autopolis - győri központú - Nyugat-Magyarországi Fejlesztési Pólus programot értékelve kiemelte, hogy kialakításába a gazdaság képviselőit sikerült bevonni. Az Autopolis programjában a gépjárműgyártásra, a logisztikára, a megújuló energiákra fókuszál. A főosztályvezető szerint országos tapasztalat, hogy a pólusokban erősíteni kell az egyetemek és a vállalatok együttműködését és a nemzetközi versenyképességet. Elvárás a pólusprogramoktól az is, hogy kisugárzó hatásukra dinamizálódjon a környezet.
