Bajnai szerint az uniós források elosztásával kapcsolatos kifogások megalapozatlanok, az intézményrendszer nagy része alapvetően megfelelő módon működik. "Visszaélni a pénzek falhasználásánál már csak azért sem lehet, mert az EU rendkívül szigorúan ellenőrzi ezek elköltését és mi magunk is minden egyes számláról elszámolást kérünk"- mondta, hozzátéve, hogy a rendszer átláthatóbbá tételére az elmúlt évben is több szigorítás lépett életbe. (bajnai már korábban is azt mondta, hogy személyes ellenségének tekinti a szélhámosokat.)
A ceglédi beruházással kapcsolatban utalt arra, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a következő 7 évre 700 milliárd forint áll rendelkezésre a környezet állapotának javítására. Ebből főként hulladéklerakók, szennyvíztisztítók építése, a vezetékes ivóvíz-rendszer további bővítése valósulhat meg. (Árvízvédelemre 160 milliárd jut.)
Földi László, Cegléd polgármesterének ismertetése szerint a Duna- Tisza-közi Hulladékgazdálkodási Rendszer 6,5 milliárd forintból épült ki. A pénz 50 százalékát az EU adta, 40 százalékát az állam, 10 százalékát pedig a rendszerhez csatlakozott 48 önkormányzat biztosította. A projekt 2001-ben indult és a ceglédi 20 hektárnyi területen magvalósult óriás lerakó 25 éven át évi 35 ezer kommunális hulladékot fogad be. Ebből 15 ezer tonnányi mennyiséget szelektív módon gyűjtenek be, válogatnak és ezzel újra hasznosítható anyag nyerhető belőle, az ebből származó nyereségre most készülnek számítások. A rendszerben 198 hulladékszigetet alakítottak ki és 22 kocsi szállítja naponta a szemetet a lerakóba. A beruházás megtérülési ideje a becslések szerint 15-20 év - húzta alá Földi László.
