Tényleg itt az ideje megnyugodni. Ejtőzve kortyolgatni kedvenc teánkat. Sőt, még jót is tesz lelkületünknek, ha az eddigi keresztrejtvényfejtés helyett valami újat próbálunk ki, a kódfejtést. Így a teát is zamatosabbnak érezhetjük, hisz' kellemes szellemi örömök érhetnek: megtudhatjuk, hogy kinek és mikor nem engedik meg a hátrányos megkülönböztetést?
Például azoknak nem szabad a hátrányos megkülönböztetés vétkét elkövetniük, akik a levélke írásakor meg sem alakultak, nem alkottak csapatot, még nem jegyezte be őket bíróság. Akik nincsenek, azoknak nincs is mit nem megengedni.
Van ám bonyolultabb rejtvény is a teához, no de a kódoláshoz értő magyar ember megoldja a problémát. Ahhoz a bizonyos nem megengedett hátrányos megkülönböztetéshez - ezt kell kikódolni - szükség van bizonyos alanyokra is. Honfitársakra, akiknek van bizonyos származása, vallási vagy egyéb identitása.
Név szerint?
Ezt most mellőzzük, bár ilyen listákat szokás bizonyos amerikai szerverrel rendelkező honlapokon elhelyezni, gyarapítani. Amúgy meg kódolva is vannak, hiszen tényleg akad nékik származásuk, meg vallásuk, meg akad egyéb identitásuk. Sőt, van erkölcsi felfogásuk és világnézetük, van pártállásuk. Van írott és szóban elhangzó számos megnyilvánulásuk, közölt véleményük. Így aztán ma is, holnap is tudni lehet, kik is azok, akik szerencséltetnek hátrányosan megkülönböztetődni már azáltal is, hogy megtudják magukról, ők azok, akiket nem engednek hátrányosan megkülönböztetni, s akik nem összetévesztendők azokkal, akiket nem különböztetnek meg hátrányosan.
#page#
Egy valamirevaló kódfejtő azonban nem itt fejezi be az üzenetek elemzését, hiszen az üzenők sem tekintenek el attól, hogy rendszert alkotó, egymást kiegészítő közlésekből álljon össze a kép. Az a kép, amelyik például hasonlít egy bizonyos 1968-as párizsi festményre - már ami az ecsetvezetést illeti.
A nyári üzenet az ősz színeit vitte fel a vászonra. A mai kódfejtőnek azonban nem a francia fővárosba beszökő ősz megéneklőjére kell figyelnie, hanem egy másik, még csak nem is pártiumi, hanem erdélyi ihletésű dalnok szavaira. A tusnádfürdői szónokra. A barikád hangjára. A nyári tusnádfürdői üzenet ez volt: a kulturális ellenforradalom 68-ban indult Európában, s azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a szabadság útjába álló akadályokat le kell bontani...
Nézzünk egy modern, 21. századi akadályt, mondjuk az Országos Választási Bizottságot, melyre már a nyár elején felnyalták a bélyeget, mert ellenvetéssel élt, amikor elé került a kormánybuktató célzatú népszavazás több kérdése. Már 2007 első felében lemoshatatlan vád, hátrányos megkülönböztetés, bármikor fejére olvasható bűn lett az OVB sajátja. S amikor tényleg az urnákhoz kell járulni a jövő év elején, akkor már csak emlékeztetni kell: okkal söpri el a nép - vagy a bakancsos sereg - e jogintézmény embereit is, ha a népszavazáson nem az elvárt eredmény születik, ha kevesen mennek el voksolni és ők is össze-vissza húzzák be a kereszteket, vagy ha nem számolják elégszer újra a voksokat. A világ békésebbik felének csak annyit kell "kiüzenni" az országból, hogy mi már tavaly megmondtuk, hogy ezek milyenek, most meg jött a népharag.
A szabadság útjában álló akadályokat le kell bontani - ne értsük félre, ez nem tűzparancs. Még akkor sem, ha ott a frissebb és újabb kód is, az, amelyik nem engedi, hogy bármely honfitársunkat származása, vallási vagy egyéb identitása alapján hátrányos megkülönböztetés érje.
De kellett tűzparancs tavaly szeptemberben, majd meg október 23-án? Kell majd a bakancsos szabad csapatoknak tűzparancs, hogy most szeptemberben és most októberben újra utcán legyenek vagy ők, vagy azok, akik őtőlük remélnek támogatást és védelmet? És kell majd bárminemű utasítás akkor, amikor a hatalom demokratikusan megválasztott mai őreire rontanak rá annak biztos tudatában, hogy azok az erőszaktól, a demokrácia (fizikai) védelmétől az európai szokásjognak megfelelően okkal félnek?
Ha jó az emlékezetünk, akkor '68-ban más is történt, mégpedig az akkori Csehszlovákiában, illetve Csehszlovákiával. A Nyugat el volt foglalva magával, Párizzsal, Keleten pedig elindultak a hadseregek. Vajon ha most ősszel, meg télen és koratavasszal, amikor az Egyesült Államok - és szinte az egész világ - egy dologra fog figyelni, a közelgő amerikai elnökválasztásra, ki fogja megtalálni a térképen Magyarországot, a külföldnek érthetetlen témájú népszavazásával és az annak okán gerjedő, gerjesztett puccsveszélyével, netán puccsával együtt?
Erre viszonylag könnyű kikódolni a választ. Arra azonban nehezebb, hogy mindezen víziók fényében ugyan mit is üzent meg még Tusnádfürdő szónoka a nyáron, amikor azt találta mondani: az egyéni szabadság kiteljesedéséhez meg kell szabadítani az egyént a közösségi természetű kötelékeitől. Addig is, ameddig nem tudunk, nem merünk rájönni e nyári felhívás lényegére, örvendjünk, hogy - egy kicsit - megnyugodhatunk, s érjük be a mostani, már idézett üzenet megfejtésével, a Fidesz nem engedi, hogy bármely honfitársunkat származása, vallási vagy egyéb identitása alapján hátrányos megkülönböztetés érje.
Teázzunk!
