„Nem azt mondjuk, hogy a rövidebb séták nem működnek” – mondta Borja del Pozo Cruz, a Madridi Európai Egyetem epidemiológusa, a tanulmány vezetője. „De úgy tűnik, sokkal jobb hosszabb távokon gyűjteni a lépéseket” – tette hozzá.

A kutatók a felmérésben körülbelül egy héten keresztül 34 ezer embert követtek nyomon az Egyesült Királyságban, gyorsulásmérőket használva a lépések mérésére, és a résztvevőket a járási szokásaik alapján több csoportba sorolva. A kutatók úgy elemezték az adatokat, hogy a teljes lépésszám minden csoportban hasonló legyen. A lépéseket minden esetben számolták; azok, akik 15 perces sétákat tettek, a parkban sétálhattak, míg a rövidtávúak akár könnyű házimunkát is végezhettek közben.

Miután figyelembe vették az általános egészségügyi és életmódbeli tényezőket, a kutatók azt találták, hogy azoknál az embereknél, akik lépéseik nagy részét rövidebb séták során tették meg, nagyobb volt a kockázata a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának és a halálozásnak, mint azoknál, akik több folyamatos sétát tettek. A csökkenés különösen meredek volt az ülő életmódot folytató embereknél, vagy azoknál, akik napi 5 ezernél kevesebb lépést tettek meg – mondta Dr. del Pozo Cruz.

A valami jobb, mint a semmi, a több jobb, mint a kevés

Bár a kutatások figyelembe vették, hogy az emberek hogyan értékelték saját egészségüket, de lehetséges, hogy azok az emberek, akik több folyamatos sétát tettek, eleve egészségesebbek voltak – mondta Dr. Rishi Wadhera, a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola egészségpolitika és -menedzsment docense, aki nem vett részt ebben a kutatásban. A tanulmány nem vette figyelembe a környékek gyalogosbarát jellegét, illetve a résztvevők erőnléti edzéseit sem. A lépésmintákat egy hetes felvétel alapján határozták meg, ami nem feltétlenül tükrözi valakinek a napi szokásait – tette hozzá Dr. Wadhera.