1:0.
A patikaszereket eddig nem értékesítő kereskedelem csak személyzet segítésével, a vevők korhatárának ellenőrzése mellett értékesíthet gyógyszert a liberálisabb törvény szerint.
2:0.
A kiemelt kórházak száma mintha máris több lenne a tervezetben szereplőnél, amúgy pedig a klinikák is bekönyörgik magukat az "elit csapatba".
3:0.
És még hol van a vége, csak-csak felpuhul az a költségvetés, amellyel egy dolog nem történhet, az, hogy felpuhul. Nem vitás, az Audi van akkora nagyhatalom Magyarországon is, hogy a kárára nem túl tanácsos döntést hozni. De a többi magyarországi céget sem illik arcon csapni azzal, hogy az Audi kedvéért a szolidaritási adóalapból leírható K+F-költséggel érdemi változás történik. A gyógyszeripar így is tízmilliárdos forgalomkieséssel számol, romlik az iparág versenyképessége, nyeresége is érdemben csökken, s kikerülhet a piacról legalább száz gyógyszer. Ha már egyszer hozzányúl a kormányzat a szolidaritási adóhoz, akkor saját szabályait úgy puhítsa fel, hogy azzal hasson, s ne csak látszat segítséget nyújtson - az Audi kivételével - komplett ipari szektoroknak. Így az, ami történik, nem más, mint egy belőtt gól, vagy inkább öngól.
Egyre több jel mutatja, hogy a patikaszerek liberálisabb értékesítésének módjától való visszalépéssel egyre kevésbé szolgálja a kormányzat az árak letörését, a lakosság jobb ellátását, a versenyt. Az eredeti elgondolás is - a kereskedelemben árulni lehessen néhány nem recept ellenében forgalmazott szert - a lehetőséget jelentette, azaz hál' istennek nem jelentett kötelezvényt. Azt ugyanis semelyik üzleti körnek nem lehet megparancsolni, hogy holnaptól értékeítsen fejfájást csillapító pirulát. A jogszabály lényege is az, hogy ha az áruház, a benzinkút üzleti érdekeivel egyezik a választékbővítés, akkor élhessen vele. Ám ha az egészségügy kormányzat az eredeti elképzelésétől meghátrál, s eleve szigorító, költségnövelő, kereskedelem-ellenes szabályokat épít be a törvénytervezetbe, akkor torzszülött végeredményre jut. Azaz: szabad lesz forgalmazni a tablettákat, de nem lesz olyan bolond egyetlen benzinkút, de még csak hipermarket sem, amelyik növeli bérköltségeit csak azért, hogy az üzemanyag és/vagy élelmiszer mellett egy-két szem dilibogyót is zárt szekrénykéből kínáljon a vevőinek. A felpuhított szabály lényeg tehát, hogy a költségvetés ellen sikerült belőni a második gólt, mégpedig öngólt.
A kormányzat "pótülést" tartva számoltatta át a pénzügyi és az egészségügyi tárcával reformcsomagja következő darabkáját, az ágyszámban is mérhető kórház-átalakítást. Átszámolták, s míg ez tartott, addig a klinikák is beneveztek a jobb pozíciót jelentő költségvetési forrásokra, azaz az ottani ágyak csökkentése megakadályozására. A reform reformja tehát megkezdődött itt is, az ágyakban, avagy a költségvetési kiadásban is mérhető szerkezetváltás maholnap lelassul, torzul. Immáron 3:0, a puhulás már-már egyet jelent a katasztrofális vereséggel.
Kár. Elvégre szebben indult mindez. S majd még megérjük, hogy az összes reformot csípőből elutasító ellenzék maholnap azzal vádolja a kormányzatot, hogy a saját reformját sem képes megvédeni, végrehajtani.
Jó lenne, ha legalább ezt a gólt nem kapná be a kormányzat.
