Mivel közjegyzői hely csak meghatározott számú van, csak kihalással, a hetven éves kor elérésével, vagy bűncselekménnyel üresedik meg egy-egy pozíció. Közjegyzőkkel kapcsolatban fegyelmiről még senki sem hallott, ahogy arról sem, hogy egy közjegyző jelezte volna, túlterhelt, és ezért újabb közjegyzőre lenne szükség az adott területen. A jogásznak nem probléma, ha az ügyfél két-három hét múlva jut be hozzá, ez még nem vezethet oda, hogy a potenciális ügyfélkört megossza mással is.

Az általunk megkérdezett könyvvizsgáló szerint a Polgári törvénykönyv és a társasági törvény ismeretén kívül nem sok egyéb jogtudományra van szükségük azoknak, akik ezt a foglalkozást űzik. Az okiratok hitelesítése, közokiratba foglalása, értékek, okiratok megőrzése valójában "jogászi vénát" nem igényel, talán a hagyatéki eljárás az, ami komolyabb munkával jár.

Óradíj

Az okiratok hitelesítésének díjazása - mely igazságügyminiszteri rendeletben van szabályozva - igen sok ügyfélt elgondolkodtat, mégha lépéseket tenni a bürokrácia ilyen kiugróan megmagyarázhatatlan megnyilvánulása ellen nem nagyon lehet. Egy cégaláírási nyilatkozat hitelesítése 1000 forintba kerül Ha mondjuk 100 példányra lenne szüksége az ügyfélnek, 100 000 forintot fizethetne maximum 2 órai munkáért, ami 50 000 forintos óradíj.

Az egyik legkevésbé megterhelő, és egyben legjövedelmezőbb a hitelszerződések közokiratba foglalása. A bank átadja a hitelszerződést, a titkárnő beszkenneli a számítógépbe, majd a jobbra nem záródó sorokba vonalat húz. Alámásolja a sztenderd hitelesítő záradékot, kinyomtatja a szükséges példányszámban.  Megnézi a hitelkérő személyi igazolványát, kiállítja a számlát. A közjegyző - akár csukott szemmel - aláírja a hitelesítő záradékot, mondjuk négy példányban.  Mindezt például egy 5 millió forintos hitelösszeg esetében 56 700 forintért.

Ha a hitel 10 millió forint, akkor már ugyanez a procedúra 81 700 forintba kerül , pedig csak egy-két karakterrel többet írtak a közokiratba. Ha a munkaráfordítás szerinti díjazás lenne a mérvadó, akkor az előírás szerint minden megkezdett óra után 1500 forintot számíthatnának fel a közjegyzők.

A megkérdezett könyvvizsgálónak már csak egy - költői - kérdése van: miért nem a bankok fizetik a közjegyzői díjat? Merthogy a közokiratba foglalás az ő érdekeiket védi, ugyanis ennek alapján bírósági eljárás nélkül indíthatnak végrehajtást az adós ellen.