Míg Európa Lamyt támogatta, addig Latin-Amerika és a Közel-kelet Perez del Castillot, az Egyesült Államok - legalábbis az Economic Times cikke szerint - a nyilvánosság előtt semleges álláspontot képviselt. Azonban köztudott, hogy az USA (ahogyan számtalan alkalommal az EU is) gazdasági érdekeit védve gyakran protekcionista intézkedéseket vesz igénybe, míg fejlődő országoktól általában liberális kereskedelempolitikáját vár el. A győztesnek - aki a thaiföldi Supachai Panitchpakdit helyét veszi át szeptember 1-jétől - lesz is tennivalója bőven. Hivatalba lépését követően decemberben a WTO hongkongi ülésén várhatóan ismét a mezőgazdasági termékek és a szolgáltatások kapcsán az élesedő érdekellentétek megoldásán kell majd fáradoznia.
"Pascal tapasztalata és kiváló kapcsolatai a nemzetközi kereskedelem terén egyértelműen megerősítheti a WTO-t szabad kereskedelemi intézményt." - vélekedik az Industy Week gazdasági lap újságírója. Erre pedig szüksége van a Világkereskedelmi Szervezetnek, hiszen a WTO hallatán leginkább a már szokásossá vált globalizáció-ellenes tiltakozó akciók jutnak először eszünkbe.
A - kollégái szerint - nagy munkabírású és jó szakember hírében álló Lamy jó eséllyel egy csendes megegyezés haszonélvezője, hiszen korábban Franciaország (sem) lelkesedett Wolfowitz amerikai védelmiminiszter-helyettes Világbank elnökévé való megválasztásán, ám miután a Világbank közgyűlése nagy többséggel végül egyetértett az új elnök személyén, az Egyesült Államokat már nem túlzottan érdekelte a WTO-pozíció.
Most már csak arra lehetünk kíváncsiak, mit tesznek az új vezetők a globalizáció csúcsintézményeinek élén.
