Magyarország a Regus Business Confidence Index szerint - amely világszerte félévente vizsgálja az üzleti várakozásokat és trendeket - 2011 szeptembere óta 10 pontot veszített az általános üzleti várakozásokat és üzleti bizalmat tekintve, így jelenleg 80 ponton áll, ami a 2011 márciusa és szeptembere között regisztrált adathoz képest kisebb visszaesést jelent. A bevétel-növekedésről beszámoló cégek aránya hat hónap alatt enyhén, mindössze 1 százalékkal csökkent 27 százalékról 26 százalékra, a nyereségnövekedést elkönyvelő cégek aránya pedig 16 százalékról 13 százalékra esett vissza. (Stratégiaváltás, innováció, vállalati tranzakciók és az ügyfélkapcsolatok fókuszáltabb fejlesztése lehet a válság ellenszere - állítja közel 70 magyarországi vezérigazgató.)
Az elmúlt időszakra visszatekintve a magyar vállalatok 58 százaléka az őket érintő visszaesés fő okát abban látja, hogy nehezen tud költséghatékony tőkeforrásokhoz jutni. A válaszadók 53 százaléka szerint ezt követi a forgalmazók, viszonteladók és termékbevezetést végzők rugalmatlan haszonkulcsa, valamint 49 százalék szerint a szükségtelen irodahelyiségek fenntartásának költségei.
A válaszadók úgy gondolják, hogy a rövidebb ellátási lánc (47 százalék), a harmadik fél bevonásával realizált értékesítés növelése (46 százalék) és a rugalmas üzleti szolgáltatások nagyobb arányú igénybe vétele (46 százalék) lehetnek azok a területek, ahol a vállalatok leginkább takarékoskodhatnának anélkül, hogy korlátoznák növekedési lehetőségeiket.
A magyar cégek 55 százaléka szerint az ügyfelek szélesebb megoszlása, 46 százalékuk szerint pedig a költséghatékony tőkeforrásokhoz való hozzáférés járulna hozzá leginkább a jövőbeni üzleti stabilitás javításához, amely a növekedés alapjául szolgálhat.
Globális szinten a Business Confidence Index mutatószáma a kis cégek esetében átlagosan 107, míg nagyvállalatoknál 124, tehát a nagyobb cégek kedvezőbb növekedési kilátásokkal rendelkeznek.
Mark Dixon, a Regus vezérigazgatója így értékelte a felmérés eredményét: „A Regus Business Confidence Index által jelzett 2011. március és szeptember közötti jelentős visszaesés után a magyarországi üzleti bizalom kisebb mértékben ugyan, de tovább csökkent. Ezen kívül enyhén visszaesett a bevétel- és nyereségnövekedésről beszámoló vállalatok aránya is. Ezért a cégek, amelyek a fenntarthatóság szem előtt tartásával szeretnék megragadni a növekedési lehetőségeket, a fix költségek lefaragására törekednek a növekedési lehetőségeik korlátozása nélkül. A cégek jelentős részének az a véleménye, hogy a már jól ismert banki kölcsön- és tőkemegszorítások mellett a szükségtelen irodahelyiségek fenntartásának költségei jelentették az egyik legkomolyabb terhet az általános gazdasági visszaesés során. Mivel a rugalmas munkahelyi megoldások piaca azonnal elérhető szolgáltatásokat kínál, szinte biztos, hogy a gyorsabb és igény szerint bővíthető megoldásokat kihasználó cégek száma a következő években növekedni fog" - fűzte hozzá Mark Dixon.
GKI: javuló tendencia
Márciusban - csaknem egy éves csökkenés után - immár második hónapja emelkedik a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, mely ezzel a 2011 nyár végi szintre került. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint márciusban az üzleti szférában jelentősen, a fogyasztók körében pedig kissé javultak a várakozások.(A Piac & Profit 2012 elején arra keresett választ az általa megkérdezett közgazdászoktól, hogy mit szeretnének, mit várnak az előttünk álló évtől.)
Az üzleti szférán belül minden ágazat pesszimizmusa enyhült. Az iparban a válaszadók kedvezőbben ítélték meg az elmúlt időszak termelését és a rendelésállományt - bár ez utóbbin belül az export megítélése nem változott -, s a termelési kilátásokat. Az idei beruházási tervek azonban gyengébbek a tavalyinál. Az építőiparban az előző három hónap termelési színvonalának megítélése ugyan kissé romlott, s lényegében nem változott a rendelésállományok értékelése, viszont a foglalkoztatási tervek jelentősen javultak az egy hónappal korábbihoz képest. A legnagyobb mértékben a kereskedelmi bizalmi index értéke emelkedett. A rendelésállomány és főleg az eladási pozíció megítélése javult, míg a készletszintet enyhén csökkenőnek érezték a válaszolók. A szolgáltató cégek az üzletmenetet és a várható forgalmat is kedvezőbbnek látták, mint februárban.
