Minden egyensúlyi mutatóban – folyó fizetési mérleg, államháztartás, piaci egyensúly, munkaerő-piaci helyzet – Magyarország fenntartható állapotot hozott létre, ami azt jelenti, hogy a hazai gazdaság ellenálló képessége sok uniós országéhoz képest erősebb. E szavakkal érzékeltette Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke március 10-én, a Gazdasági évnyitó 2020 gazdaságpolitikai fórumon, hogy az első negyedév globális sokkja, a koronavírus-járvány egy kicsit jobb helyzetben érhette a magyar gazdaságot. Az értékeléssel az elemzők is egyetértettek.

A jegybankelnök felidézte, hogy Magyarországon 2013 óta gyors bérfelzárkózás zajlik, aminek köszönhetően a háztartások pénzügyi vagyona a közép- és kelet-európai régióban a legmagasabb. Emellett a beruházási ráta az európai országok élmezőnyében van, az államadósság jelentősen – a régióban a legnagyobb arányban – csökkent, mint ahogy a devizatartozás aránya és a nettó külső adósság is.

A jegybankelnök előadását követő napon, március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a COVID-19-et világjárvánnyá minősítette. Ami aztán világszerte kiváltotta a korlátozó intézkedéseket.

A legsérülékenyebbek

A koronavírus tovaterjedésének lassítása céljából hirdetett „Maradj otthon!” felhívás által leginkább visszavetett ágazatokban – az idegenforgalom, a vendéglátás, az építőipar, a szállítmányozás és a feldolgozóipar – tevékenykedő cégek együttes hitelállományát az MNB április második felében 700-800 milliárd forintra becsülte egy kérdőíves felmérés alapján. A jegybank arra keresett választ, hogy a vállalatok mit gondolnak, milyen hatással lesz rájuk a koronavírus-járvány. Tanulságos, hogy közel kétharmaduk arra számított, fennakadás lesz az ellátási láncokban, míg 9 százalékuk mondta magáról azt, hogy az érzései szerint fizetésképtelenné fog válni. A cégek egyharmada jelentette ki, hogy a válság miatt elhalasztja a beruházásokat, 30 százalékuk pedig leépítést tervezett.

A már említett adósságállományon belül is nagyon magasnak bizonyult a vállalatok egy éven belül lejáró hiteleinek nagysága, különösen a feldolgozóiparban. Ami azért hordozott magában jelentős veszélyt az MNB megítélése szerint, mert azt jelentette, nagy a hitelek megújítási igénye, így finanszírozási kényszert jelentett.

Az is figyelemre méltó, hogy a jegybank áprilisi felmérése a cégek felénél már likviditási nehézséget azonosított. A likviditászavar a nagyobb részüknél egy hónaposra volt tehető, a teljesen fizetésképtelenek aránya pedig közel 9 százalékra rúgott. A vállalatok a válsághoz elsősorban pénzügyi tartalékaik felszabadításával próbáltak alkalmazkodni, az egyharmaduk azonban már ekkor elbocsátásra készült.

Munkahelymegtartó bértámogatások

Nem véletlen, hogy világszerte a munkahelyek megőrzését szolgáló állami bértámogatások jelentek meg legelőször. Az Orbán-kormány is – viszonylag késve – beállt a sorba. A cikkünk írásakor elérhető legfrissebb, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) június 5-én nyilvánosságra hozott adatai szerint a kormány 18,5 milliárd forint bértámogatást fizetett ki 8200 cégnek, amelyeknek ennek köszönhetően 114 ezer munkahelyet sikerült megtartaniuk. A számok akár kedvezőeknek tűnhetnek, ha azt vesszük, hogy munkahelyvédelmi bértámogatásra 11 735 cég csaknem 152 ezer dolgozóra nyújtott be 25 milliárd forint igényt.

A munkahelyvédelmi bértámogatásban érintett munkavállalók 12 százaléka mikro-, 32 százaléka kis-, 25 százaléka pedig közepes vállalkozásban, míg 40 százalékuk nagyvállalatnál dolgozik. A bértámogatásban részesült vállalkozások 96 százaléka kkv.

Fontos szerepet töltenek be a vállalatokat ért negatív hatások enyhítésében az MNB és az állami pénzintézetek által kedvezményes feltételekkel nyújtott hitelek, vissza nem térítendő támogatások, garanciák, tőkebefektetések is. Ezek értéke együttesen háromezer milliárd forintot tesz ki, amelyet testvériesen elosztva biztosít az MFB-csoport (idetartozik a bankon kívül a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány), az EXIM és az MNB.

Ezek az intézkedések meglehetősen széleskörűek, gyakorlatilag a teljes vállalati kört lefedik, hiszen nemcsak a legsérülékenyebbnek számító kkv-kat, hanem a nagyobb méretű, jelentősebb tulajdonosi háttérrel nem rendelkező vállalatokat is célozzák. Hozzáférésük pedig mind az állami pénzintézetek, mind az MNB ígéretei szerint könnyebb, vagyis a kérelmek elbírálásának határideje az eddig megszokottal szemben jelentősen rövidülhet. Feltételeik pedig a piacon elérhető hasonló konstrukciókhoz képest kedvezőknek tekinthetők. Aztán, hogy ezek a források mennyire jelentenek majd tartós megoldást a likviditási, finanszírozási gondokra, az a jövő zenéje.

MFB Krízis Hitel

Az MFB-csoport saját forrású hitelprogramja, amely elsősorban a mikro- és kisvállalkozásokon kíván segíteni. A pénzügyi vállalkozásokon keresztül igényelhető forrást 2,5 százalékos éves kamat mellett vehetik fel a cégek. A legalább 1 millió, legfeljebb 150 millió forintos hitelt általános beruházási célokra és forgóeszköz-finanszírozásra, utóbbin belül akár likviditásjavításra is fordíthatják.

MFB Versenyképességi Hitel

A termék elsősorban nagyvállalkozások, illetve a jelentős beruházást tervező középvállalkozások számára jelenthet hatékony eszközt. Felhasználható beruházás és forgóeszköz finanszírozására, hitelkiváltásra, akvizícióra, illetve likviditás finanszírozására. A kereskedelmi bankokban, illetve közvetlenül az MFB-nél is igényelhető program keretösszege 150 milliárd forint, a hitelösszeg ügyfelenként 1–10 milliárd forint lehet, amelyet a vállalkozások piaci mértékű ügyfélkamat mellett maximum 15 éves futamidővel igényelhetnek. Mindkét program hiteleit 80 százalékos állami kezességvállalás egészíti ki, a kamathoz pedig további 0,1 százalék kezességvállalási díj kapcsolódik.

Technológiakorszerűsítési uniós hitel

Az MFB az európai uniós forrású GINOP-hiteltermékek keretében még szabad források többségének átcsoportosításával egy, módosított feltételekkel elérhető hitelprogramot bocsátott rendelkezésre, Mikro- és Kisvállalkozások Technológiai Korszerűsítése Célú Hitelprogram (GINOP 8.3.5-18) néven. A vállalkozások körében már ismert program beruházások és likviditás finanszírozására is igényelhető az MFB Pontok hálózatában, nulla százalékos ügyfélkamat mellett. A 137 milliárd forintos szabad keret fele-fele arányban fordítható beruházásokra, illetve a likviditás és a működés finanszírozására. A felvehető legmagasabb hitelösszeg beruházási hitelcél esetén 150 millió forint, forgóeszköz- és likviditásfinanszírozás esetén pedig 300 millió forint.

NHP Hajrá

Az MNB által április elején bejelentett és a kereskedelmi bankok által április második felétől elérhető konstrukcióban a vállalatok számára 1500 milliárd forintnyi forrás válik elérhetővé, amiből 500 milliárd a már futó NHP Fix kerete. E hitel legfőbb célja a munkahelyek és a gazdaság versenyképességének megtartása, erősítése. Alapvetően kkv-k juthatnak kedvezményes kamatok mellett akár hosszú távú finanszírozáshoz, így pénzügyi lízinghez is.

• A hitel futamideje 20 év, az elérhető összeg 10 milliárd forint,
• fejlesztésre, beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, bérfizetésre és hitelkiváltásra lehet felvenni,
• a kamat évi 2,5 százalé Ahhoz, hogy ilyen feltételek mellett is érdemes legyen a kereskedelmi bankoknak e hitelt kiközvetíteni, az MNB 2021. június 30-ig 4 százalékos kamattámogatást nyújt a hitelintézeteknek,
• az MNB előírása szerint a bankok kötelesek 2 hét alatt elbírálni a hitelké Ha ez nem sikerül, a jegybank átteszi a hitelkérelmet egy másik bankhoz.

Az MFB-csoport minden eddiginél magasabb összegű, 500 milliárd forintos hitelgarancia-programot indított, Krízis Garanciaprogram néven, az MFB-csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezelésében. Az év végéig meghirdetett program keretében a vállalkozások folyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hiteleikhez vehetik igénybe a 90 százalékos állami garanciavállalást. A garancia éves díja a kölcsön összegének 0,25–2 százaléka, a konstrukció állami díjtámogatása pedig egy százalék. A Garantiqa Zrt. garanciaprogramját egészíti ki az MFB Vis Maior Garanciaprogram, amely keretében 90 százalékos garanciát nyújt a kereskedelmi bankok által kkv-knak és nagyvállalatoknak nyújtott kölcsönökhöz, legfeljebb hat évre. A program költségvetése 50 milliárd forint, az igényelhető garancia összege 5–10 milliárd forint.

EXIM

Három új termékkel segíti a nehéz helyzetbe került vállalatokat. A hitelek beruházásokhoz, illetve forgóeszköz-finanszírozáshoz igényelhetők úgy, hogy a kkv-k által felvett euróalapú hitel éves kamata egy éven belüli felvétel esetén csak 0,1 százalék lesz. Emellett egy hitelfedezeti és egy vevőbiztosítási program keretében lehetővé teszi a magyar vállalkozásoknak, hogy fenntartsák a kereskedelmi banki hiteleiket, illetve azt, hogy az exportpiacokról érkező késedelmes fizetések ellen is védve legyenek. A hitelprogram egy kamattámogatott hitelt tesz elérhetővé, aminek a kamattámogatását az új, megemelt 800 ezer eurós de minimis kerettel tudja nyújtani az állami bank. A hitelfedezeti program díjtámogatást ad, szintén ugyanezen EU-s szabályozás következményeként. A biztosítási program pedig a halasztott vevőkövetelésekhez szóló rövid lejáratú biztosítást kínál, amit az EU kiterjesztett az állami tulajdonú biztosítóknál az unió felé is.