Ha ebben a témában vannak mulasztásaink, érdemes a korrekciókra nekünk is rágyorsítani, mert az önellenőrzési lehetőség zöld lámpája egy kb. egy hetes sárga periódus után végleg pirosra válthat.
Mi az az adótraffipax?
Az adóhatóság tavaly óta honlapján közzéteszi, hogy adóellenőrei mely településeken és milyen típusú üzletekben végeznek fokozott ellenőrzést, próbavásárlást, forgalomszámlálást stb. Ez eddig főként a zöldségeseket, piaci árusokat, büfék, falatozók, virágüzletek, ruházati boltok üzemeltetőit érintette. Az ellenőrzések során többnyire a nyugtaadást, a pénztárgéphasználatot, az alkalmazottak bejelentését és az árukészlet eredetét vizsgálták. Mostantól kezdve olyan vizsgálati területek bejelentése is várható, ahol nemcsak az említett nyilvános helyeken, hanem a háttérben is „rendesen kell viselkedni”. A jogszerű magatartást az adóhatóság azzal kívánja ösztönözni, hogy a bejelentéstől számított egy hétig lehetőséget biztosít önellenőrzésre. Elsőként február 26-ától a közösségi beszerzéseket végző adóalanyokat fogják kampányszerűen vizsgálni - hívta fel a figyelmet az ABT Treuhand csoport blogjának legfrissebb bejegyzése.
Közösségi beszerzésekkel kapcsolatos lehetséges problémák
Az adóhatóság a cég által közösségi beszerzésként jelentett tételeket a VIES rendszerben automatikusan összeveti a partnerek által közösségi értékesítésként jelentett tételekkel, ezért az eltérésekre könnyen fény derül. A tapasztalatok szerint a tökéletes egyezés – főként a jelentések időbeli eltérései és a használt árfolyamok miatt – szinte teljesen kizárt, de okozhatnak alaposabb magyarázatra szoruló eltérést az alábbiak is:
- a partner egy adott ügyletet termékértékesítésként kezelt, holott valójában szolgáltatásnyújtásról van szó (gyakran előfordul pl. bérmunka-szerződésekhez kapcsolódó termékmozgás esetén)
- többszereplős ügyletek esetén nem a partner ügylettel valójában érintett adószámára jelentik az értékesítést (főként láncügyleteknél lehet ebből kavarodás)
- valamelyik fél az előlege(ke)t is jelenti közösségi termékmozgásként, míg a másik fél csak a végszámla alapján történt végleges termékmozgást állítja be a jelentésbe
- előfordulhat, hogy a magyar fél helyesen jelent, de az adott típusú ügyletet a partner országában bizonyos határérték alatt egyáltalán nem kell jelenteni
- megeshet, hogy ugyanazt az ügyletet a partner a helyi szabályok szerint összesítő jelentésben nem szerepeltetendő fel- és összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnek, a másik fél viszont közösségi termékbeszerzésnek tekinti (vagy fordítva).
A közösségi beszerzések kapcsán adóhiány általában nem keletkezik, mert az adófizetési kötelezettség az esetek többségében levonási joggal is párosul. Ha ennek feltételei mégsem teljesülnének, az adóbírság az adóhiány 50%-ig, csalárd esetben 200%-ig terjedhet.
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a jóhiszemű és tényleges adóhiányt nem okozó eltérések, tévedések esetén az adóhatóság méltányosan jár el (előfordul, hogy ő maga hívja fel az adózót önellenőrzéssel történő helyesbítésre).
Mit tehetünk?
Célszerű a nagyobb partnereknél rendszeresen rákérdezni, hogy mely időszakokban mekkora összeget jelentettek saját összesítő jelentéseikben cégünk adószámára.
Érdemes a számlákat formailag alaposan ellenőrizni, az esetlegesen hiányzó hivatkozásokat, tartalmi pontatlanságokat javíttatni.
Vizsgálandó az áfa-bevallások, összesítő jelentések és a termékmozgásokhoz kötődő egyéb jelentési kötelezettségek (EKAER, intrastat) közötti összhang is.
Szükség esetén az ügyletek tartalmát, adóügyi megítélését is egyeztethetjük a partnerrel.
Ha mindezt kellő körültekintéssel elvégezzük, biztosak lehetünk benne, hogy az adótraffipax kamerája cégünket egy út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességgel, előírásszerűen becsatolt biztonsági övvel és magabiztos mosollyal áthaladó adózóként tudja rögzíteni.
