Minden nyolcadik cég részt vett a hitelprogramban – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2014 februárjában reprezentatív felméréséből, amelyet a feldolgozóipari, az építőipari, a kereskedő és az üzleti szolgáltató vállalkozások körében végzett. A 20 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek 5 százaléka, a 21 és 50 főt foglalkoztató cégek 19 százaléka, az 51 és 150 fő közöttiek 18 százaléka, a 151 és 250 fő közöttiek csaknem egynegyede jelezte a részvételét a hitelprogramban. (A jegybank optimista, szerintük a teljes keret el fog menni.)
A legkisebb vállalkozások tehát csak viszonylag alacsony arányban vettek részt a programban, a jegybanki eszköz kedvező hatása inkább a nagyobb cégeknél csapódott le. A központi körzetben kisebb az érdeklődés az NHP iránt (a válaszadók 8 százaléka jelezte a részvételt), mint vidéken (15%). Az ipar és a kereskedelem terén nagyobb volt az érdeklődés (13 és 16 százalék), mint az építőipar és az üzleti szolgáltatások terén (egyaránt 9-9 százalék). A legmagasabb részvételi arányokat a textil és ruházati (22 százalék), a fa-, a vegy-, a gumi- és a műanyagipar (egyaránt 25%) valamint az épület-üzemeltetés területéről (28 százalék) jelezték. (A bankok szerint egymásnak adják a kilincset a cégek.)
A hitelcélok közül a korábbi hitelek kiváltása kapta a legnagyobb hangsúlyt, mégpedig különösen nagyot az 51 és 250 fő közötti (44 százalék) valamint a nyugat-magyarországi cégek körében (46 százalék). A forgóeszköz-állomány bővítése inkább a 20 fő alatti (36 százalék) és a kereskedő cégek (34%) körében volt különösen népszerű cél. Fejlesztések finanszírozását a mintaátlagnál nagyobb arányban valósították meg az iparvállalatok illetve az üzleti szolgáltatás területén működő cégek (36 illetve 46 százalék).
Az NHP által korábban nem érintett cégek 10 százaléka biztosan, 16 százaléka valószínűleg részt venne benne a közeljövőben. A program iránti érdeklődés tehát nyilvánvalóan jelen van, sőt növekvő tendenciát mutat a hazai vállalati szférában. A „valószínűleg” válaszok magas aránya mindazonáltal a jövőt illető jelentős bizonytalanságra is utal. A programban biztosan részt venni kívánó cégek aránya kiemelkedően magas az üzleti szolgáltatások terén (25%). A vidéki cégek körében a jövőben is nagyobb érdeklődés várható az NHP iránt, mint a fővárosban és környékén.
A rendelkezésre álló adatok szerint a jegybank Növekedési Hitelprogramjának hatása a vállalati hitelezés egészére viszonylag csekély. A program első szakaszában inkább a pénzügyi gondok enyhítésén volt a hangsúly, semmint a fejlesztések finanszírozásának támogatásán. A GKI felmérésének eredményei a program iránti vállalati érdeklődés várható szerény növekedésére utalnak.
A jegybank a Növekedési Hitelprogram elindításával alapvetően a kis- és középvállalkozásokat célozta meg. Részben meglévő hiteleik átváltásán, részben fejlesztési elképzeléseik támogatásán keresztül kívánta és kívánja helyzetbe hozni e cégeket. Az MNB a vállalati hitelezés felpörgetésével egyúttal a gazdasági növekedés támogatásához is hozzá szeretne járulni. A vállalati hitelállományra vonatkozó, 2013. III. negyedévi adatok jelzik a program hatását: ekkor a forinthitelek állománya az előző negyedévhez képest jelentősen, 512 milliárd forinttal (azaz mintegy 20 százalékkal) nőtt. (A hitelprogram forrásaihoz most új feltételekkel, egyszerűbben juthatnak hozzá a vállalkozások!)
Ugyanakkor – részben a hitelkiváltások hatására – a devizahitelek állománya 8 százalékkal zsugorodott. A negyedik negyedévi adatok egyfajta negatív korrekciót jeleznek: ekkor ugyanis a forint és a devizahitelek állománya is csökkent (3 illetve 6 százalékkal). Történt mindez annak ellenére, hogy az NHP novemberben elindult második szakaszára jelentősen bővítették a felvehető hitelek felhasználási körét, s növelték a maximálisan igénybe vehető összeget is. Az MNB vezetői a jövőt illetően derűlátóak, szerintük a hitelkereslet az idei második negyedévtől újból növekedni fog.
