A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2008 első félévében 13 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Közel húsz százalékkal növekedett meg a végelszámolások száma. Az évek óta tartó drasztikus növekedés önmagában is rémisztő, hát még ha a megoszlást is vizsgáljuk.

Az összes fizetésképtelenségi eljárás alig több mint fele (5 601 darab) felszámolás, nem egészen fele (5 009 darab) végelszámolás és mindösszesen 10 esetben indult csődeljárás, ami továbbra is óriási veszélyt jelent a magyar gazdaságra nézve. Tőlünk nyugatabbra a csődeljárások aránya, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak jóval magasabb - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.

A cégek száma, már megszokott módon, annak ellenére is növekedett, hogy eddig nem látott módon szűntek meg a cégek Magyarországon. Ennek az oka sajnos nem a gazdaság élénkülése, hanem a cégek bejegyzési eljárásainak egyszerűsítése valamint annak olcsóbbá tétele, ami sajnálatos módon nem a valós gazdasági tevékenységet folytató vállalatok indításának kedvez, hanem a korlátozott felelősség alól kibújó cégtulajdonosoknak nyújt újabb lehetőségeket, hiszen a cégalapítások döntő hányadát a már létező gazdasági egységek átalakulása vagy bővítése adja.

Sok esetben az egy-egy cégben végzett tevékenységet tovább folytatják, de úgy, hogy 6-7 vállalkozásra darabolják a gazdasági tevékenység végzését. A leleményes kiskapuzók teszik ezt, mégpedig olyan megfontolásból, hogy a hitelezők nehezebben hajthassák be rajtuk a tartozásukat. A számok nemcsak önmagukban festenek sötét képet, regionális összehasonlításban is a sor végén járunk.

A közép-kelet-európai térségben Magyarországon kiugróan magas a fizetésképtelenségi arány - mondta el Dercze Zoltán a Coface Hungary országigazgatója. Lélekszámban, társas vállalkozások számát tekintve hasonló méretű államokban évente pár ezer cég szűnik meg, szemben a hazai első féléves több mint 10 ezerrel, vagy az egész évre várható 20 ezer felettivel.

Fizetésképtelenségi eljárások száma

Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Hazánkban viszont még mindig nagyon sok az olyan végelszámolás, amely későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

Mindezek alapján joggal kijelenthetjük, hogy a hazai fizetőképességi helyzet tovább romlik, mégpedig drámai mértékben. A Coface előrejelzése szerint leghamarabb 2010 -re javulhat a cégek helyzete - véli Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül, hogy a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett.

Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

A fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett iparágak 2008. első félév

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, a fa- és bútoripari cégek, valamint az ingatlangazdálkodási tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: a gépipar, a fuvarozás, a papíripar- és csomagoló, az acél- és fémipar, az építőipar valamint a kereskedelmi vállalkozások.

Eljárások aránya a bejegyzett cégszám arányában (2008. első félév)

Az első félévi eljárások iparági részaránya nem követi az iparágakban bejegyzett cégek számát. Jellegzetes eltéréseket - a kiskereskedelmi vállalkozások (eljárások 15,54 százaléka, összesen bejegyzett cégek 10,99 százaléka) az építőiparban (eljárások 16,86 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,59 százaléka), valamint a nagykereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 10,73 százaléka, összesen bejegyzett cégek 8,63 százaléka) regisztrált a Coface.

Ebben az összehasonlításban az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,49 százalék, de a bejegyzett hazai cégek 3,27 százalék), valamint elektronika és számítástechnikai tevékenység végző vállalatok (eljárások 2,94 százalék, de a bejegyzett hazai cégek 4,23 százalék) teljesítettek a legjobban. Jelentős növekedést tapasztalhattunk az ingatlangazdálkodást végző vállalatoknál (+77,84).

Az alacsony bázisérték miatt olyan területeken tapasztalhattuk még a fizetésképtelenségi eljárások legnagyobb relatív növekedését, mint például a bányászati és energiahasznosító vállalatoknál (+78,67 százalék) és a gépiparnál (+59,14 százalék). Ugyanakkor figyelembe véve, hogy például a bányászati és energiahasznosító cégeknél - a relatív növekedés ellenére - az összesen csak 142 eljárásról, azaz az összes eljárás 0,05 százalékáról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs iparági válságról.#page#

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2008 első félévben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 33 százalékát, Szabolcsban pedig 10 százalékát indították. Érdemes megjegyezni, hogy az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40 százalékát is a fővárosban regisztrálták.

Figyelembe véve az adott megyékben bejegyzett vállalatok és a fizetésképtelenségi eljárások számát kiderül, hogy a bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legmagasabb 2008 első hat hónapjában, 7 százalék., majd ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye (3,81 százalék), Nógrád megye (3,68 százalék).

Szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta a legnagyobb negatív eltérést ez előző évhez képest: a csődhányad relatív növekedése 50,79 százalék volt. Úgy szintén látványos romlást mutat Baranya. Tekintettel arra, hogy például Baranya megyében - a relatív növekedés ellenére - összesen csak 410 eljárásról, azaz az összes eljárás 4 százalékáról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs térségbeli válságról, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében magasabb a fizetési kockázatot vállalnak már a vállalatok.

A fővárosnak és négy térségnek sikerült javítani

Az első félévi eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében (eljárások 9,84 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,01 százaléka) Jász-Nagykun-Szolnok megyében (eljárások 3,61 százaléka, összesen bejegyzett cégek 2,03 százaléka),valamint Hajdú-Bihar megyében (eljárások 5,14 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,62 százaléka) regisztrált a Coface.

Ebben az összehasonlításban Budapest (eljárások 33,38 százalék, de a bejegyzett hazai cégek 40,10 százalék), Pest (eljárások 8,36 százalék, de a bejegyzett hazai cégek 13,04 százalék), valamint Győr-Moson-Sopron megye (eljárások 2,36 százalék, de a bejegyzett hazai cége 3,77 százalék) teljesített a legjobban, mivel az származott innen az első félévben. A 19 megye és Budapest közül a fővárosnak és négy térségnek (Tolna, Pest, Somogy, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.

A vállalkozások jövője továbbra sem rózsás: az ország makrogazdasági problémái, a gazdasági növekedés lassulása ma már a korábban jól teljesítő gazdasági szektor képviselőit is "kikezdik". A fizetésképtelenség mögött egyrészt a tudáshiány áll. Kockázatkezelési kultúra nem létezik. Szemléletváltásra van szükség, ami várhatóan nem egy-két év múlva fog bekövetkezni, hanem 5-10-15 év múlva, amikorra a magyar gazdaság szép lassan olyan helyzetbe fog kerülni, hogy újra versenyképessé váljanak azok a cégek, akik addig túlélik ezt a folyamatot.

A magyar vállalatok zöme még mindig majdnem kizárólag az eladásra koncentrál. Ez valóban jó stratégia, amikor dinamikusan bővülő piacon teszik mindezt, de most más a helyzet - magyarázza Dercze. Zsugorodó piaci helyzetben ez öngyilkos taktika. Ebben a helyzetben nem válik be az a magatartás, amely szinte kizárólag az árra koncentrál, amikor a minőség, a megbízhatóság háttérbe szorul az árral szemben, amikor csak az számít, hogy minél olcsóbban adjam az árut vagy szolgáltatást, és minél kisebbek legyenek a költségeim.

Ez oda vezet, hogy a profitrés minimálissá szűkül, 1-2 százalékos marzsokkal dolgozik a magyar cégek nagy része, s ha egy vevőjük fizetésképtelenséget jelent, ők is könnyen bedőlnek. Ez tovagyűrűzik, ami fokozza a körbetartozásokat. Azok a vállalkozások,.amelyek nem vesz igénybe olyan kockázat csökkentő eszközöket, mint a céginformáció, a hitelbiztosítás vagy valamelyik profi cég általi követelésbehajtás, könnyen abban a helyzetbe kerülhet, hogy megbízója, beszállítója nem fizetéssel "hálálja meg" mulasztását.

Riasztó adatok

Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója szerint a hazai vállalkozások mindössze két százaléka vásárol céginformációt, mert a cégvezetők úgy gondolják, csak akkor éri meg nekik, ha 30-40 milliós veszteséget tudnak kivédeni vele. Ha a vizsgált partnercégekről pozitív visszajelzés jön, szerintük felesleges volt fizetniük. Pedig a Coface-nál belföldi céginformáció már 3 és 10 ezer forint közötti összegért kapható. "Preventív szolgáltatás, aminek értéke nem mutatkozik azonnal" - fűzi hozzá.

A Coface évente mintegy 50 ezer hitelminősítést készít. Eddigi tapasztalataik azonban igen riasztóak, hiszen az ügyfeleik megbízásából bevizsgált cégek három százaléka már akkor felszámolás alatt állt, amikor vevőként jelentkezett valamelyik ügyfelüknél. Az említett évi 50 ezer minősített cég további mintegy négy százaléka hitelképtelen. Évente csak a Coface gyakorlatában mintegy 3,5 ezer olyan cég akad fenn a rostán, amellyel igen kockázatos lenne üzletet kötni.

Ezt általánosítva, az 1,2 millió hazai vállalkozás közül mintegy százezer olyan működik, amelynek eleve nem lenne szabad nyitva szállítani. Egy jelentős fizetési késedelem miatt felmondott bankhitel s a fedezetek érvényesítése akár egy cég végét is jelentheti. Ez ellen jó orvosság a hitelbiztosítás. "Tegyük fel, hogy van egy cégem, amelynek egymilliárd forint az árbevétele. Ha öt százalékos árbevétel arányos nyereséggel dolgozom, évi 50 millióval, akár már 25 millió forintos, ki nem fizetett számla elvitte a nyereségemet. Ehhez képest a hitelbiztosítási díj - futamidőtől függően - körülbelül két-három millió forint" - mond egy életszerű példát Dercze Zoltán.

Lehet, hogy soha senki nem gondolta azt végig, hogy magánemberként 20 éven keresztül hány forintot fizetett be lakásbiztosításra, de nem hiszi, bárki bánta volna, hogy nem égett le a háza. A hitelbiztosítási szerződés kötése különösen előnyös a jellemzően hosszú határidőre fizető multinacionális kereskedelmi cégeknek beszállító, alacsonyabb likviditású kis- és középvállalatoknak, továbbá azoknak, amelyek új piacokra akarnak lépni, mert az ismeretlen területek többletkockázatokat hordoznak. Míg külföldön megszokott a követelésbehajtás kihelyezése, addig hazánkban ez a módszer nem terjedt el.

Dercze Zoltán szerint ennek egyik fő oka, hogy a cégek félnek kiadni az ügyfeleikre vonatkozó adatokat, vagy attól tartanak, hogy vevőket veszítenek el, ha követeléskezelő cégek küldenek rájuk! A Coface tapasztalatai szerint sok cég túl sokat vár, mielőtt elkezd komolyan a pénze után menni, amikor nem fizetnek ügyfelei. Nagy hiba, hogy a szállítók sok esetben elnézik a vevőiknek, hogy három-hat, sőt olykor 9-12 hónapig ne fizessenek. Pedig a 90 napon belüli számlák esetében még átlagosan 85 százalékos behajtási sikeresség érhető el, de ha a késedelem eléri a 180. napot, már csak 50-60 százalékos behajtási eredménnyel kalkulálhatunk.

Ha egy hitelező cég több mint 240, vagy akár 360 napos haladékot ad - ami nem ritka - a nem fizető vevőjének, a behajtási arány alig éri el a 15-20 százalékot. Egymilliós követelés hetente mintegy húszezer forinttal ér kevesebbet a behajthatóság szemszögéből, és a kamatveszteség még tovább rontja ezt az értéket.