Végelszámolási hullám söpört végig a hazai cégvilágban

Az előző évekhez hasonlóan 2022 januárjában is tömegesen döntöttek vállalkozók cégük megszüntetése mellett.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elmúlt 3 évre visszatekintve elég látványosan körvonalazódik az a gyakorlat, hogy az év elején tömegesen indítanak végelszámolást a társas vállalkozások tulajdonosai az előző naptári év zárását követően. Ez természetes is, egyrészt azért, mert decemberben az ünnepek környékén kevéssé az adminisztráció és a cégeik megszűntetése foglalkoztatja a vállalkozókat, így sok végelszámolás tolódik át januárra. Másrészt a naptári év zárása adminisztrációs szempontból ideális időpont a vállalkozási tevékenység befejezésére amúgy is, ha egy vállalkozó erre már elszánta magát. Így a kiugró januári értékeknek van természetes oka, ugyanakkor érdekes módon ez a gyakorlat csak az elmúlt években vált általánossá.

(Fotó: depositphotos.com)

2020-ban és 2021-ben is 2000 felett volt a januárban induló végelszámolások száma, ahhoz képest a mostani 1762-es végelszámolási érték még alacsonynak is mondható. Ez a fajta szezonalitás 2020 előtt egyáltalán nem volt jellemző. Az elmúlt 5 évet nézve a most januári végelszámolási érték a 3. legmagasabb havi adat volt, de hosszabb időtávra visszanézve nem számít kirívónak. 2010-2012 között a 2-3 ezres havi végelszámolási értékek átlagosnak számítottak, azóta sokat csökkent az így megszűnő cégek száma.

A megszüntetésre irányuló eljárások közül a végelszámolás számít gazdasági szempontból a legrendezettebb megszűnés-típusnak. A felszámolásokkal és a kényszertörlési eljárásokkal ellentétben végelszámoláskor a vállalkozó saját kezdeményezésre, kereskedelmi és adminisztratív szempontból is rendezett körülmények között szünteti meg vállalkozását. Jellemzően, éves átlagban a megszüntetésre irányuló eljárásoknak csupán 25 százaléka végelszámolás, így e tekintetben még van hova fejlődnie a hazai cégvilágnak.

Decemberben összesen 2600 cégtörlés került közzétételre, ami már megközelíti a 2019-es átlagos havi törlési adatokat, de még mindig alacsonyabb, mint a COVID előtti időszakban regisztrált értékek. Ez azért érdekes, mert a COVID alatt szüneteltetett kényszertörlési eljárások újraindulása egyelőre nem okozott komolyabb cégtörlési hullámot, így vélhetően egyelőre bent maradt a cégbázisban néhány tízezer, adminisztrációs kötelezettségeit sem teljesítő, elhagyott cég.

Rég alapítottak ennyire kevés céget 

A januári cégalapítási számok is viszonylag rendhagyónak számítanak. Mindösszesen 2054 cégalapítás került közzétételre az év első hónapjában, amely alacsony értéknek számít. 2021-ben minden egyes hónapban magasabb volt a havi cégalapítási érték, és ez a magas cégtörlési aránnyal együtt azt jelenti, hogy januárban csökkent a hazai cégek száma, amire már nagyon régóta nem volt példa.

Vélhetően 2022 első felében végig megmarad a társas vállalkozások számának lassú csökkenése, ugyanis az egyéb induló, megszüntetésre irányuló eljárások száma is magas szinten áll. Januárban 585 vállalkozás ellen indult felszámolási eljárás és 2542 vállalkozás ellen indult kényszertörlési eljárás, amelyek kifutása a következő hónapokban várható. Jelenleg mintegy 529 ezer társas vállalkozás működik a gazdaságban, 2022 első felében várható ennek enyhe csökkenése, de utána visszatérhet a COVID előtti trend, amely emelkedő cégszámmal fog együtt járni.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) januári értéke átlagosan 11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Fejér, Tolna és Hajdú-Bihar megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.

Opten – CFI megyénként, 2022. január

Megye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten - CFI
Fejér 60 30 9 6,85%
Tolna 24 18 4 7,35%
Hajdú-Bihar 55 74 14 8,62%
Zala 24 48 6 8,71%
Vas 24 37 5 8,87%
Baranya 40 70 15 9,10%
Somogy 48 35 7 9,90%
Heves 27 47 22 10,12%
Békés 30 38 18 10,58%
Bács-Kiskun 71 94 9 10,78%
Veszprém 45 69 8 10,96%
Győr-Moson-Sopron 82 93 44 11,13%
Csongrád-Csanád 64 79 20 11,52%
Komárom-Esztergom 41 73 12 11,99%
Pest 365 411 64 12,03%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 77 70 24 12,40%
Nógrád 22 29 8 13,92%
Főváros 841 1369 258 14,86%
Borsod-Abaúj-Zemplén 77 155 17 15,99%
Jász-Nagykun-Szolnok 37 85 21 15,99%
ÖSSZESEN 2 054 2 924 585 11,08%

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo