„A cég harminc napon belül követ a sírba. Mert adót minden hónap harmincadikán fizetni kell” – figyelmeztetett Dr. Rudas László, a Családi Vállalkozások Országos Egyesületének elnöke.
A szervezet azt szeretné kilobbizni a törvényalkotóknál, hogy a közjegyzők a hagyatéki leltár elkészítésénél soron kívül kiemelhessék a működő projektben levő örökséget – ilyen például az üzletrész -, hogy ne teljenek el hónapok a szokásos öröklési procedúra miatt, ami közben megállhat a cég, eltűnhet a vagyon, fizetésképtelenség, köztartozás-felhalmozódás keletkezhet.
Kimegy a tudás az ajtón
„Nagy fejreállást okozhat, ha nélkülözhetetlen szaktudású személy távozik váratlanul a vállalkozástól, aki a fejében tartotta a cég működéséhez szükséges alapinformációkat, akihez kötődtek az ügyfelek, szerződő partnerek. Ilyenkor gyakori, hogy a bank is nyúzza a céget, mert óriási kockázatot érzékel, s követelheti a hiteltörlesztés felgyorsítását. A szellemi vagyon felmérése a cégek többségének rendszerint elmarad, pedig sokszor a cégspecifikus tudás a versenyképesség legmeghatározóbb eleme. Sokan nem tudatosítják, hogy az ISO minősítés nemcsak arra jó, hogy kirakjuk az oklevelet a falra. Arra kell használnunk, hogy arra építve kidolgozzuk pontosan a szervezet működési szabályzatát, a pontos folyamatokat, részletes feladatokat. Hogy bárki bármelyik pillanatban átvehesse a munkát, a tudást , és a cég ne álljon le egy kulcsember elvesztése miatt" – hangsúlyozta Glósz Andrea, a Glósz és Társa Kft. ügyvezetője.
„A KKV-knál átlagosan 50-100 folyamat lelhető fel” – tette hozzá Szalai Gergely, a Resultator Kft. igazgató partnere.
„Workflow-rendszerekkel könnyen átláthatóvá tehető a cégünk” – mondta Gordos Koppány, az xFLOWer Csoport üzletfejlesztési igazgatója. „A cégek digitalizációja arra is jó, hogy rendbe tegyük és rendszerezzük a kapcsolati tőkét, mielőtt egy cégvezető vagy menedzser távozna” – mondta Magó Botond, az Onbox értékesítési vezetője.
Azonban a hazai vállalkozásoknak csak „13 százaléka digitális fejlett. Pedig az adatközpontú üzleti intelligencia használata híján úgy irányítjuk a vállalkozást, mintha vakon vezetnénk egy autót. A Walmart például észrevette, hogy 16 és 18 óra között sok banán fogy az áruházaiban. A negyven éve körüli nők zömében ebben az időszakban veszik meg gyerekeiknek a banánt. A banánt vásárlók átlagos kosárértéke 91 dollár volt. Az áruházlánc akciót hirdetett: mindenki egy kiló banánt kap ingyen, ha vásárlása meghaladja a 100 dollárt. Az akció rendkívüli forgalomnövekedést hozott. . Ez az eset bizonyítja, hogy már egy-két adat méréséből is látványos eredményeket lehet kihozni” – hívta fel a figyelmet az adatok jelentőségére Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Szoftver Kft. ügyvezetője.
Előttem az utódom
Az utódok bevonása a családi cégbe, illetve feladataik és felelősségvállalásuk kibővítése rendszerint a családi alkotmány megszövegezésével kezdődik, még a cégvezető/családfő életében. „Tapasztalataink szerint általában 8-12 hónap megírni egy családi alkotmányt. Ez lelkiismereti megállapodás, becsületbeli ügy, nem szerződés” – vélekedett Horváth Dénes, az S. Horváth Csoport menedzsment tanácsadója.
„Számos cég tulajdonrésze a magyar államhoz kerül, mert nincsenek örökösök vagy azok visszautasították az üzletrészt, mint örökséget. Bt.-nél az örökös eldöntheti, hogy jogutódként belép-e, kft.-nél kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyezését, de célszerű már a társasági szerződésben rendezni mi történik, ha a tag elhalálozik. Egyéni vállalkozó a teljes vagyonával felel, az özvegy 90 napon belül bejelentheti, tovább viszi-e a vállalkozást. Egyéni cégnél ez csak 30 nap” – vázolta fel a különböző eseteket Dr. Weidinger Péter, LL.M., act legal a Bán és Karika Ügyvédi Társulástól.
„A jog szerinti örökösnek köteles rész jár, akkor is, ha az örökhagyó másként rendelkezett. Az örökös az örökhagyó helyett tagként beléphet a cégbe, a hagyatéki döntés után ennek bejelentésére 30 napja van. Ha nem lép be, el kell vele számolni. A vagyonértékelésnél a tag halálának időpontja irányadó, attól függetlenül, hogy később esetleg nő vagy csökken a cég értéke. A kötelesrészt elsősorban pénzben szeretnék megkapni az örökösök, de erre gyakran nincs elegendő likvid forrás, pedig három hónapon belül rendezni kell az ügyet” – fejtegette Dr. Szabó Gergely, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvéd-partnere.
Vagyonkimentés legálisan
A vagyon időben elrendezésének nagyon népszerű és optimális módszere a vagyonkezelő holding létrehozása. Annak tulajdonosai a leendő örökösök is lehetnek. A holding a működést végző társaságból tőkekivonással tudja kifizetni például az üzletrész vételárát a holdingban tulajdonos örökösöknek .A holdingnak osztalékot fizet a tevékenységet végző társaság. A holdingba jutott vagyon, osztalék viszont már tovább nem adózik. Adómentesen juthatnak az örökösök a tulajdonukhoz. Ha közvetlenül birtokolnák az örökösök az operatív céget, a likvid vagyon kivonása után 15 százalék adót kellene fizetni. Sok cég egy eszközkezelőbe teszi át a tárgyi eszközöket - akár ingatlanokat is -, amiket azután a működtető operatív társaság visszabérel. A vagyon így oda kerül, ahol nincs kockázat, mert a munkavállalói vagy beszállítói szerződésekből eredő költségek és kötelezettségek az operatív társaságot terhelik” – magyarázta Dr. Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvéd-partnere.
A cégvezető vagy tulajdonos halála után nem egyszer megtörténik, hogy valaki „bejelentkezik bérköveteléssel, vagyis hitelezőként, amivel eléri, hogy az örökösök ne kapják meg az öröklött vagyonukat.”. Az ilyen helyzetet előre ki lehet védeni a bizalmi vagyonkezelés intézményével, mellyel a vagyonrendező úgy hagyja a kedvezményezettjeire a vagyonát, akár szerzői jogokat is, hogy azok védve vannak a hitelezőktől, mert nem részei többé az örökhagyó vagyonának és nincs rajtuk végrehajtható jogosultság” –hívta fel erre a lehetőségre a figyelmet Dr. Antall György, az Apelso Trust Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósági tagja.
