A Mazars szakértői szerint előremutató, hogy a NAV – adóhatósági ellenőrzések során már több esetben kialakuló vitás helyzetek elkerülése érdekében – több évvel a szabályozás bevezetése után közreadja az általa követendő példának tartott hazai és nemzetközi adatbázis-kutatási lépéseket, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezeket továbbra is egyedileg kell mérlegelni és alkalmazni.

A transzferár dokumentációs kötelezettséget előíró 32/2017. NGM Rendelet értelmében a helyi dokumentum kötelező tartalmi eleme az összehasonlító elemzés. A hazai transzferár szabályozás bevezetése óta első alkalommal jelentetett meg a NAV konkrét útmutatást a transzfer specifikus adatbázisok használatával kapcsolatban, elkerülendő az adóhatósági ellenőrzések során már több esetben kialakuló vitás helyzeteket. Ezek kiküszöbölése indokolta, hogy a szakmai egyeztetések során kapott javaslatokat is figyelembe véve a NAV bemutassa azokat a hazai és nemzetközi gyakorlatban alkalmazott standard adatbázis-kutatási lépéseket, amelyeket követendőnek tart, ha a választott transzferár-képzési módszerből adódóan vállalati szintű beszámoló-adatokat tartalmazó adatbázisok használata indokolt és szükséges.

Kép: Pixabay

Üdvözlendő, hogy az adózók kapaszkodót kaptak az adatbázis-kutatások helyes elkészítéséhez, egyben remélhető, hogy a NAV az ellenőrzések során is egységes szakmai álláspontot képvisel majd ebben a kérdésben. A NAV arra is felhívja a figyelmet, hogy a felvázolt lépéseket a konkrét, egyedi ügyre a tényállást figyelembe véve megfelelően kell igazítani. – hívja fel a figyelmet Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.

Hozzátette: Például, a tapasztalatok alapján számos országban, illetve iparágban korlátozottak az elérhető összehasonlító vállalati szintű adatok elérhetősége, így ésszerű mértékű rugalmasság elvárható és indokolt.

Az adatbázis-kutatás lépései

1. A megfelelő földrajzi terület kijelölése

Egyoldalú transzferár képzési módszer használata esetén ki kell választani a vizsgált felet, amelynek a szempontjából levezethető a szokásos piaci díjazás. Ezzel összhangban, a vizsgált fél piaci környezetével egyező vagy ahhoz hasonló makrogazdasági feltételű földrajzi területen működő összehasonlítható társaságokat javasolt kiválasztani. Tehát amennyiben a vizsgált fél nem Magyarországon működik, úgy kifejezetten külföldi összehasonlító vállalkozások azonosítása indokolt.

Magyar székhelyű vizsgált fél esetén első körben magyar vállalatok azonosítása elvárt. Ha azonban nem található megfelelő mennyiségű hazai társaság, akkor a földrajzi feltételt bővíteni kell: első körben a V4/V6 országokra, ezt követően a kelet-európai régió EU-s tagállamaira, majd a közép- és kelet-európai régióra. Ha még ez sem elegendő, akkor az Európai Unió tagállamaira történhet a kiterjesztés. Utóbbi esetben a keresés kiegészíthető akár az EFTA-államokkal (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), legvégső esetben pedig akár világszintre is kiterjeszthető a kutatás.

A gyakorlat alapján a kizárólag Magyarországra vagy a régiós országokra fókuszáló keresések nem eredményeznek elegendő számú találatot, a fentiekkel összhangban tehát olyan adatbázis használata indokolt, amelyben világszintű vagy legalább európai szintű vállalati adatok érhetők el.