2016. január 1-től az időszakos elszámolású ügyletek (pl. bérleti díjak; havi, negyedéves vagy éves elszámolású díjak, időszakonkénti havi számlák) teljesítési időpontja nem a fizetési határidő lesz (ahogy korábban). Az új szabály szerint a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz. Az áfatörvény két kivételt fogalmaz meg ez előbbi főszabály alól.
Amennyiben a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja megelőzi az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját és az ellenérték megtérítésének esedékességét is, a teljesítési időpont a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja lesz – hívta fel a figyelmet Sztankó Dániel, az RSM-DTM pénzügyi képviseleti csoportvezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Ha az ellenérték megtérítésének esedékessége későbbi, mint az időszak utolsó napja, a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége lesz, figyelemmel arra, hogy az legfeljebb az időszakot követő hatvanadik nap (és nem harmincadik, mint a korábbi javaslat szerint); azaz a teljesítés időpont legkésőbb az időszak utolsó napját követő hatvanadik napon lesz.
Gyakorlatban ez az jelenti, hogy leggyakrabban az alábbi három eset fordulhat elő a vállalkozásoknál: előre számlázás esetén (a számlakibocsátás és a fizetési határidő is megelőzi az időszak utolsó napját), az áfafizetési kötelezettség a számla kibocsátásakor keletkezik: lényegében előrébb kerül a 2015-ös szabályokhoz képest.
Kevesebb, mint hatvannapos fizetési határidővel történő számlázás esetén (az időszak utolsó napjához viszonyítva) az áfafizetési kötelezettség a fizetési határidő napja lesz, ami lényegében megegyezik a 2015-ös szabályokkal.
Az új szabályok így a vállalkozások likviditási helyzetére is hatással lesznek, mert az adófizetési kötelezettség hamarabb keletkezik. Javasoljuk, hogy minden vállalkozás vizsgálja felül szerződéses jogviszonyait és vállalatirányítási rendszerét, hogy az új, megváltozott magyar áfaszabályoknak meg tudjon felelni.
Egyéb változások
Azok a vállalkozások, amelyek csak és kizárólag azért minősülnének kapcsolt vállalkozásnak, mert a magyar állam vagy helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással bír bennük, nem lesznek kapcsolt vállalkozások.
Az adómentes légi személyszállítás nyújtása esetén a kötelező számlakibocsátási kötelezettség megszűnik. Amennyiben az igénybevevő ezt kifejezetten kéri az adóalanytól, a számlakibocsátási kötelezettség továbbra is fennáll.
