Szavazott a parlament az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/10092-es törvényjavaslatról, amelynek nemrég állt össze az összegző módosító javaslata.

A törvényjavaslat indoklása szerint az új rendszerben létrejövő új jogviszony alapján az állami projektértékelők által történik mindazon felhívásokra benyújtott támogatási kérelmek kiválasztása, amelyek nyitva állnak a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a helyi és területi önkormányzatok számára, ezáltal biztosítva e körben a kiválasztási eljárás objektivitását, és egységes szakmai színvonalát. A módosító javaslat biztosítja, hogy a projektértékelők általi közfeladat ellátás keretében történő kiválasztási eljárás más - a törvényben meghatározottakon túli - felhívásokra benyújtott támogatási kérelmek kiválasztása, értékelése esetében is alkalmazható legyen, az ezzel kapcsolatos feltételrendszer és a részletszabályok meghatározására a Kormány kap felhatalmazást.

Csepreghy Nándor pár nappal ezelőtt már beszélt arról, hogy "az új állami pályázatértékelési rendszer felállítása során másfél-két hónapra leállítjuk a vállalkozói pályázatok értékelését, hogy ne belobbizással, vagy pénzfizetés nyomán nyerjenek a projektek, hanem a valós pontszámaik alapján", de a piaci szakértők félelme szerint ennél tovább tarthat, hiszen akár több ezer embert is ki kell képezni az államigazgatás legkülönbözőbb területeiről érkező emberek közül - írja a Portfolio.

Kép:Wikimedia

Azt, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni a nyilvános állami pályázatértékelői szaknévsorba kerüléshez, illetve melyik eljárásrend alapján mely pályázatokra terjedne ki pontosan az új értékelési rendszer munkája, egy külön kormányrendeletben határozzák majd meg. A törvény szerint "a szakértői névsorba bejegyzett adatok közül az értékelő neve és tématerülete közérdekből nyilvános adatnak minősül", illetve "a munkáltató az értékelőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy az értékelő hozzájárulásával közölhet". Vagyis míg a szaknévsor nyilvános lesz, addig azt, hogy közülük ki konkrétan melyik pályázatot értékeli, nagy valószínűséggel nem lehet kívülről megismerni.

A kormány többször hangoztatott célja az uniós pénzek minél gyorsabb kifizetése, ez azonban egyre kevésbé tűnik valószerűnek az újabb és újabb lassító történések miatt. Nemrég például a "tömbösített közbeszerzés" terve akadt meg, mert az Uniós szerint versenyellenes. A brüsszeli források gyors kiszórását (2017. közepéig minden pályázatot kiírnának) a Bizottság egyébként ellenzi, egyértelművé tette, hogy nem fog a magyar tervekben szereplő 50 százalékos támogatáselőleget fizetni. (Amit a kormány döntése szerint a támogatási szerződés megkötésekor le lehetne hívni.) a Ha Budapest mégis ragaszkodik a tervhez – amint ezt a Miniszterelnökség a Világgazdaságnak leszögezte –, a gáláns előleget a költségvetésnek kell állnia.