Az előző részben szó esett arról, hogyan alakul át a tagállamok mozgástere és a gázkereskedelem rendszere a „Tiszta energia minden európainak” nevű új uniós szabályegyüttes bevezetésével. A második részben arról lesz szó, milyen új szereplők jelenhetnek meg az energiapiacon. Az egyik fontos változás, hogy az áramkereskedelemben jelentős szereplővé léphetnek elő az energiát termelő magánszemélyek.

Tóth Máté, a Rátky & Társa Ügyvédi Iroda ügyvédje, a Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja  három új jogcímet emelt ki az intézkedéscsomagból, amelyeket a fogyasztók szerezhetnek meg, ha elfogadják az energiacsomagot: a feljogosított fogyasztót, az aggregálási szolgáltatás és az energiaközösséget.

Szuperfogyasztók

Jelenleg, ha valaki energiát termel, tárol vagy értékesít, például napelem segítségével, akkor már nem fogyasztónak számít, hanem tárolónak vagy kereskedőnek, a szükséges engedélyek kiváltásával, és a szigorú szabályok betartásának kötelezettségével. Az uniós energiacsomag ehelyett lehetővé tenné, hogy bárki fogyasztói jogállását megtartva termelhessen, tárolhasson, sőt, betáplálhasson (értékesíthessen) villamos energiát. Ez jól jöhet például társasház-tulajdonosoknak, főbérlőknek és vállalkozásoknak egyaránt: ha egy lakóparkban egy társasház, vagy egy ipari parkban egy vállalkozás feljogosított fogyasztóként termel energiát, azt pénzért akár továbbszolgáltathatja a többi társasháznak vagy az ipari park többi vállalatának is, miközben a maradékot eltárolja, de vesz is, ha szüksége van rá.

A feljogosított fogyasztó egy olyan, jövőbeli „szuperfogyasztó” lesz, aki tehát nem csupán fogyaszt, de termel is (mondjuk a tetőkre szerelt napelemekkel, vagy a hűtőház mellé lerakott gázmotorral), tárol (pl. akkumulátoros tárolóval), sőt, el is adja a saját termelésű villamos energiát. Mindezt egy helyben, anélkül, hogy elveszítené a fogyasztói státuszhoz tapadó kedvezményeket, lehetőségeket. Ez jelentős optimalizálást tesz lehetővé, és komoly lehetőségeket nyithat meg, különösen, ha egyéb fejlesztési-beruházási kedvezményekkel társul, például a megújuló energiaforrással termelő villamosenergia-termelő berendezések vonatkozásában.  A tervezetek szerint ráadásul számukra külön hálózati tarifákat is kell majd biztosítani.

Jó hír a napelemeseknek

Mindezek komoly előnyökkel járnának főleg azoknak, akik napelemmel termelnek energiát. Kiss Ernő, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke a Piac&Profitnak elmondta, kedvezne a magyar napelem-felhasználóknak az energiapiac liberalizálása. „Ha egy fogyasztó napelemmel fölös energiát termel, jelenleg nincs joga más fogyasztók számára értékesíteni, kizárólag ingyen vagy kis térítésér ellenében adhatja azt el egy jogosult áramszolgáltatónak adja el. Az ár jellemzően 0 és 4 forint között van kilowattóránként” – mondta. Szerinte az energiacsomagban szereplő változások az önkormányzatok számára is hasznosak lehetnek, mert így lehetőségük lesz saját intézményeiket a szolgáltatók megkerülésével ellátni.

Az EU célja, hogy a lakosság körében egyre jobban elterjedjen a napelemek használata, és az energiacsomag értelmében egyszerűbben és költséghatékonyabban adhat el elektromos energiát az, aki napelemet használ. A napelemszövetség elnöke szerint, bár a jövőben borítékolható az új napelemparok elindulása, ennek ellenére a megújuló energia használata továbbra is inkább decentralizált lesz, vagyis napelemekkel főleg a háztetőkön találkozhatunk továbbra is. „A szállítási veszteség jóval kisebb, ha a napelemek közvetlenül a fogyasztó közelében találhatók. Ma az országos fővezeték-hálózaton egy nagy erőmű energiatermelésének hő formájában több mint 10 százaléka elveszik. Biztonságosabb is, ha egy-egy településen nem egy-egy központi erőműből jön az áram, kevesebb a nagy területet érintő áramkimaradás kockázata” – mondta.

Kiss Ernő kérdésünkre elmondta azt is, Magyarország számára is reális cél lehet, hogy a felhasznált energia 35 százalékát megújuló energiaforrások adják (ahogy az előző részben láthattuk, ez a csomag egyik távlati célja), úgy is, hogy ennek nagy része nem is külföldről behozott, hanem Magyarországon megtermelt áram. „Már uniós vagy kormányzati támogatás nélkül, is építenek napelemes erőműveket, magáncégek és az MVM alvállalatai, vagyis lehet nyereségesen értékesíteni az így termelt áramot: az áramszolgáltatóknak 32 Ft/kwóra áron szokták értékesíteni.” Kiss Ernő szerint a megújuló energiában utazó magyar cégeket külföldi áramszolgáltatók megjelenése sem veszélyeztetik. „A zöld energiának jó a szabadpiaci értékesítés, hiszen a napelemek, szélerőművek üzemeltetési költsége szinte semmi, szemben a fosszilis vagy nukleáris erőművekkel. Így akár egy forintért is megéri értékesíteni a szabad piacon – ez esetben külföldön is lesz erre lehetőség, ahol épp van ki nem elégített energiaigény.”

Fogyasztói közösséggel is szerződhet a szolgáltató

Egy másik, újonnan feltalált tevékenységtípus az energiacsomagban az aggregálási szolgáltatás. A független aggregátor több fogyasztási helyet, termelőkapacitást kapcsol össze és kombinál értékestés, vásárlás vagy aukció céljából a piacon. Várhatóan fontos szerepet töltenek majd be a jövőben, és nagyban szélesítik az elérhető ellátási lehetőségek körét a korábbi villamosenergia-ellátási szerződésekhez képest. Ahogy azonban Tóth Máté kérdésünkre hozzátette, sok fog múlni a tagállami implementáció részletszabályain.

Szintén sok kiadást spórolhat meg a fogyasztóknak az úgynevezett energiaközösségek létrehozásának lehetősége. Ez egy teljesen új jogállás lenne: sok különálló, de közeli fogyasztó önkéntes és nyitott részvétellel energiaközösséget alkothat, megoszthatják egymással a közösség tulajdonában álló termelő berendezések által termelt villamos energiát úgy, hogy a közösség tagjait mint végső felhasználókat megillető jogok megmaradnak. Az energiaközösségek részt vehetnek a termelésben, fogyasztásban, tárolásban, ellátásban és az elosztásban – ez utóbbi érdekes kérdéseket vet fel, például abban a tekintetben, hogy elosztóvá is válhatnak-e majd. Megkérdeztük, hogy mindez hogy érinti az irodaházak, bevásárlóközpontok, ipari parkok ismert problémáját, az úgynevezett magánvezetéken történő, vagyis „házon belüli” villamosenergia-ellátást. Tóth Máté kérdésünkre elmondta, hogy az energiaközösségek ezeknek a házon belüli kényszer-kapcsolatoknak is az alternatívájává válhatnak, a helyi szintű kooperáció által tartogatott számos más előny mellett.

Piacosítás

Tóth Máté kérdésünkre elmondta, az Európai Unió élesbe fordult új szabályozási terveinek összességében az a célja, hogy az energiaellátásban erősebben érvényesüljenek a piaci elvek és a fogyasztóközpontúság, hogy nőjön a régiók szerepe és a megújuló energiaforrások jelentősége. „Az biztos, hogy több szereplő jelenik majd meg a piacon. Más kérdés nálunk, hogy a hatósági árakkal alacsonyan tartott lakossági végfelhasználói árakhoz képest merre mozdulnának el az árak. Ez nagyban függ majd az aktuális energiapiaci áraktól.”

Tóth Máté hozzátette, ha az EP megszavazza a jogszabálycsomagot, még egy darabig biztosan moratórium lesz az árszabályozás megtartására. Az energiaárakra éppen ezért az energetikai szakértő ügyvéd szerint sokkal inkább a verseny új dimenzióinak megnyitása lehet hatással: a helyi szintű megoldások, összekapcsolódások, együttműködések új termék- és szolgáltatástípusok megjelenését eredményezik, melyekkel ráadásul a hagyományos piaci szereplőknek versenyezniük kell. A korábbi engedélyesi minőségek mellett megjelenő új szereplők és rugalmas együttműködések ráadásul az innovatív megoldások felhasználásának is nagyban kedveznek. Egyre több innováció köszönt ránk, és egyre gyorsuló ütemben. Ahogy a palagáz bő egy évtizede, a villamosenergia-tárolás lehetősége pedig napjainkban eredményez forradalmi változásokat, úgy számos, még meg sem jósolható technológiai innováció fogja forradalmasítani az energiatermelést, szállítást, felhasználást a jövőben is. Ezek természetesen az árversenyre is kihatnak. Emellett a megújulók részarányának további növelésével járó várható további támogatások, állami és EU-s források megnyílása és az újfajta piaci kapcsolatok is sok lehetőséget tartogatnak, ahogy természetesen veszélyeket is. Mint Tóth Máté elmondta, az energetikai tanácsadás frontvonalában lévő Rátky és Társa Ügyvédi Iroda hazai és külföldi tapasztalatai mind arra figyelmeztetnek, hogy az időben felismert lehetőségek a kockázatokat kiküszöbölő szakértői-ügyvédi kontrollal párosulva óriási versenyelőnyt jelenthetnek.