Energiahatékonyságot szolgáló beruházások adókedvezménye
Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások adókedvezményének érvényesítéséhez a szabályokat pontosító, külön kormányrendelet jelent meg. A kedvezmény kis-, közép- és nagyvállalatok számára is elérhető; és azért érdemes az igénybevételt megfontolni, mert a kedvezmény akár már kismértékű energia megtakarítás kapcsán is érvényesíthető. Minden olyan beruházás esetében érvényesíthető az adókedvezmény, minek eredményeként csökken az energiafelhasználás, ugyanis nincs minimálisan elérendő küszöbérték.
A kedvezmény konkrét mértéke a beruházás értékéhez igazodik, jelen értéken nem lehet több mint a beruházás elszámolható költségeinek 30 százaléka, de ekkor is csak legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A 30 százalékos támogatásintenzitás 20 illetve 10 százalékponttal növelhető kis- és középvállalkozások esetében. A kedvezmény a fizetendő adóból visszatartás formájában vehető igénybe, a számított adó 70 százalékáig - hívta fel a figyelmet a LeitnerLeitner adószakértő és könyvvizsgáló cég blogjának legfrissebb bejegyzése.
Elektromos töltőállomások adóalap-kedvezménye
Az elektromos töltőállomások adóalap kedvezménye az átmeneti rendelkezések értelmében már a 2017. június 30-át követően elkezdett beruházásokra is alkalmazható. Az ilyen beruházás után az adózó döntése szerint a társasági adóalapot csökkenteni lehet a létesítmény „meg nem térülő” beruházás-része erejéig, de legfeljebb a 20 millió eurónak megfelelő forintösszegre számított társasági adó összegig. A kedvezmény további részleteiről korábbi cikkünkből tájékozódhat.
A társasági adóról szóló törvény egyik 2017-es újítása a korai fázisú vállalkozásokhoz kapcsolódó adóalap kedvezmény volt, amit sokan csak „start-up kedvezményként” ismerhetnek. A 2017-ben hatályos jogszabály a kedvezmény feltételeként, az igénybevételéhez előírta, hogy a korai fázisú vállalkozás által foglalkoztatott legalább 2 fő közül az egyik kutató-fejlesztőnek minősüljön, amely feltételt 2018-tól már nem kell teljesíteni. 2017. december 9-től pedig az eddig hiányzó végrehajtási rendelet is hatályba lépett, amely szerint korai fázisú vállalkozás olyan cég lehet, melyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilvántartásba vesz.
Új fejlesztési adókedvezmények
A 2017. november 24-ét követően induló beruházásokra új fejlesztési adókedvezmény-típusokat is lehet alkalmazni. A termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás és az új eljárási innovációt eredményező induló beruházás a nagyvállalkozások számára is adókedvezménnyel kecsegtető lehetőséget jelentenek a Közép-magyarországi régióban.
A tavalyi év november 18-ától jelentősen megváltoztak a transzferár-nyilvántartás készítésének szabályai. Bár a változásokra és az azokban rejlő szigorításra már számítani lehetett a BEPS csomag alapján, a kiterjedt magyar szabályozás mégis „mellbevágó” volt: sokkal összetettebb és sokkal több információt tartalmazó dokumentációt várnak el a jövőben, mint eddig. A transzferár-nyilvántartásnak a 2018-ra vonatkozóan és ezután egy fődokumentumból és egy helyi dokumentumból kell majd állnia, vagyis a korábban hatályos szabályok szerinti önálló nyilvántartás készítésére többé nem lesz lehetőség.
Az átmeneti rendelkezések értelmében az új szabályokat már a 2017-ben érvényesített kapcsolt ügyletekre vonatkozóan is lehet alkalmazni, de bonyolultságuk miatt azonban ezt várhatóan kevesen választják majd. A felkészülést ugyanakkor már a 2017-es dokumentáció készítéskor érdemes megkezdeni. Az új transzferár dokumentációs szabályokról szakmai blogunkon részletesebben olvashat az alábbi linken.
Emellett országonkénti jelentés készítését (Country–by–Country Report) is előírták a 750 millió euró konszolidált bevételt elérő multinacionális vállalatok számára. Az ilyen multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjainak 2017. december 31-ig kellett bejelenteniük, hogy vonatkozik rájuk a szabályozás, ezzel is foglalkoztunk korábbi cikkünkben. Ezzel együtt, a Magyarországon jelentők számára magát az első országonkénti jelentést is be kellett nyújtani; melyet ezentúl évente kell majd frissíteni. Ha az adatszolgáltatásra kötelezettek adataiban változás történik, azokat 30 napon belül kell majd bejelenteni. A bejelentési, változás-bejelentési és az adatszolgáltatási kötelezettségek késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Bejelentett részesedés
A társasági adózás további változása, hogy 2018. január 1-jétől a bejelentett részesedés fogalma kiterjed a 10% alatti részesedésre is. Az újonnan megszerzett vagy alapított leányvállalatok adóhatósági bejelentésével ugyanis a későbbi elidegenítés nyeresége adómentessé tehető. Így a változás kiterjeszti ennek a kedvezménynek az alkalmazhatóságát.
2017. január 18-tól módosult az ellenőrzött külföldi társaságok szabályozása hazánkban, a definíció változása mellett az adózás módja is jelentős változáson esett át: a felosztott (vagy felosztandó) eredmény mellett immár a külföldi társaság által szerzett passzív jövedelem is adókötelezettség alá esik Magyarországon. Egy 2017. július 1-jén bevezetett átmeneti rendelkezés szerint azonban a módosítást megelőzően szerzett külföldi jövedelemre vonatkozóan 2018. december 31-ig még a régi szabályok is alkalmazhatóak. Az új szabályok meglehetősen bonyolult rendszert alkotnak, ezért az alacsony adózású államokban leányvállalattal rendelkező társaságok adózása esetében fokozottabb óvatossággal kell eljárni.
Látvány-csapatsport támogatásra
Még könnyebbé válik a látvány-csapatsport támogatásra vonatkozó rendelkezés. Ha azért nem sikerül az adóról rendelkezni, mert az adóelőleget, a feltöltést vagy az adót nem fizették meg határidőben, akkor külön kérelemmel „megmenthető” a támogatás. A támogatónak 15 napon belül meg kell fizetnie a hátralékot.
Munkavállalók lakhatásával kapcsolatos adóalap-csökkentés
A munkavállalók lakhatásával kapcsolatban újabb adóalap-csökkentő tételt vezetnek be 2018. január 1-jétől. A mobilitási és a munkásszállás kedvezményei mellett, a munkavállalók számára történő bérlakás építése vagy annak értéknövelése kapcsán felmerülő költségek is levonhatóak lesznek a társasági adó alapjából (dupla költség elszámolás). A kedvezményt a minimum heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában lehet alkalmazni, akiknél az eredeti otthon 60 km-en vagy 3 órán belül nem érhető el. Az együttlakó családtagok megengedettek, azonban a kedvezmény kapcsolt cég munkavállalójára nem terjeszthető ki.
KIVA adókulcsa
A KIVA adókulcsa a tervekkel összhangban 2018. január 1-jétől 13 százalékra csökken. A kisvállalatokra alkalmazható adónem kiváltja a vállalkozás nyeresége után fizetendő társasági adót (9%), valamint a munkavállalók bére után fizetendő szociális hozzájárulási adót (jövőre 19,5%) és a rehabilitációs járulékot (1,5%). Ezáltal valós alternatívát jelent a nagyobb munkavállalói terhekkel rendelkező társaságok számára. A magas bemeneti feltételeknek (50 fő alkalmazott és 500 milliós bevételi korlát) köszönhetően a KIVA széles körben alkalmazható.