2022-ben még azok a cégek is elkezdtek mélyebben az energiafogyasztásukkal foglalkozni, akik addig kis túlzással csak annyi figyelmet szántak erre, hogy a számláik be legyenek fizetve. Mi a tapasztalatuk, az energiaválság hatására tudatosabban kezelik mára ezt a területet a vállalkozások?
Korábban a vállalkozások nagy része, ahol a költségtételek között az energia nem volt kiemelt tétel, nem igazán foglalkozott az energiafogyasztásával. Ugyanakkor a tavalyi változások mindenkinek ráirányították a figyelmét erre a területre. Erre reagálva a cégek 2022-ben azonnali megoldást kerestek, hiszen akkor a villamosenergia és gázárak nagyon magasak voltak. Idén az árak visszaesésével a figyelem mégis megmaradt, most tudatosabbak lettek a vállalkozások, és az energetikai döntéseik előtt mérlegelik a várható előnyöket és következményeket. A tűzoltást követően most az alaposabb tervezés mentén végrehajtott változtatásokat látjuk.
Tehát a piaci változások, az árak csökkenése ellenére az ügyfelek továbbra is keresik a hatékonyabb, kedvezőbb megoldásokat?
Igen, az energiatudatosság előtérbe került, az aktuális villamosenergia és gázáraktól függetlenül, és továbbra is keresik a vállalatok az energiahatékonysági fejlesztési lehetőségeket. Az E.ON Hungária vállalatcsoportnál a megkeresések számán keresztül is azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben nem, hogy nem csökkent az ilyen irányú vállalati érdeklődés, hanem intenzíven tovább nőtt.
Inkább a megtakarítás, az energiahatékonyság került előtérbe, vagy a megújuló energia használat felé mozdulnak el a vállalkozások?
A hatékonyságra való törekvést, tehát azt, hogy kevesebb energiát fogyasszanak, már korábban, az áraktól részben függetlenül is lehetett tapasztalni. Néhány szektorban a tavalyi évet megelőzően is felmerült, hogy miként tudnak kevesebb energiát fogyasztani. Az energiaválság viszont mindkét igényt felerősítette, a cégek keresik a fogyasztáscsökkentés lehetőségét, és a megújuló energia használatát is.
Összességében a vállalatok energiatudatossága érdemben változott az válság hatására?
Igen, egyértelműen bekerült a cégek gondolkodásába, hogy az energia nem egy korlátlanul és viszonylag olcsón rendelkezésre álló erőforrás. A cégek, de akár a lakossági felhasználók nagy része sem igazán törődött a felhasznált energia mennyiséggel az energiaválság előtt. Csak azon nagyobb vállalatok egy része, ahol ez komoly költségtétel volt, kezelte ezt a kérdést tudatosan, és figyelt arra, mennyi energiát fogyaszt. Sokan nem érezték azt, hogy a túlfogyasztásnak lehetnek következményei. Az energiaválság a tudatosságot abban a tekintetben is behozta, hogy a vállalkozások is mérlegelik, kell-e nekik ennyit fogyasztani, megoldható-e az optimalizáció és a működés kevesebb energia elfogyasztásával?
Az említett fogyasztói szabályozás úgy tudom viszonylag új szolgáltatás a magyar piacon, mi is ez valójában?
A fogysztói szabályozásnak alapvetően az a lényege, hogy a villamosenergia hálózatban egy adott pillanatban egyensúlynak kell lenni. Tehát a fogyasztásnak és a termelésnek ki kell egyenlítenie egymást. Az általunk nyújtott szolgáltatásban az az újdonság, hogy amikor nagyobb energiafogyasztás van a rendszerben, akkor nem az energiatermelést növeljük, hanem megpróbáljuk a fogyasztást visszafogni, időben eltolni. Tehát ezzel a módszerrel nem “gázt adunk”, hanem „fékezünk”.
A mi koncepciónk az, hogy így csökkentjük a széndioxid kibocsátást, miközben a hálózati egyensúly is vissza tud állni azon keresztül, hogy meghatározott időszakra, meghatározott, és arra alkalmas eszközökön és meghatározott teljesítmény mértékében ezeket az energiafogyasztó eszközöket, amiket a rugalmassági szolgáltatásba bevonunk, leszabályozzuk vagy adott esetben időlegesen, átmenetileg lekapcsoljuk.
Ezzel akkor több legyet is üthetnek egy csapásra a vállalatok, hiszen rugalmas energiafelhasználásukkal szolgálják a fenntarthatóságot, miközben ezért még pénzt is kapnak?
Így van. Rendszerszinten persze az is előfordulhat, hogy a csúcsidőszakokban az energia ára magasabb lehet. Ugyanakkor ez egy bevásárlóközpont vagy egy hűtőház esetében nem jelent plusz költséget. Sőt, a vállalatok a vállalt rugalmasságért pénzügyi ellentételezést kapnak.
Milyen jellegű vállalkozások tudnak a fogyasztói szabályozásba bekapcsolódni, illetve milyen nagyságrendű fogyasztás esetén tud ez működni?
A cél az, hogy a teljesítmény leszabályozás ellenére a vállalkozások működésében ne legyen fennakadás, tehát nem termelőgépek áramellátását szabályozzuk, hanem olyan eszközöket, amelyek közvetlenül nem befolyásolják a működést. Ezek a leggyakrabban fűtő-hűtő berendezések. Ebből kifolyólag nagyon széles az az ügyfélkör, amelyet be tudunk ebbe a szolgáltatásba vonni. Ha a fogyasztást nézzük, akkor a minimum 2-300 kW-os fogyasztású eszközök a leginkább optimálisak erre a célra. Szektorokat, vállalkozástípusokat példaként emelnék ki: irodaházak, kereskedelmi ingatlanok, logisztikai központok, hűtőházak, de acél-, cement- vagy papíripari cégek is számításba jöhetnek. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, nem a szektor határozza meg a vállalati kört, hanem a tevékenység jellege.
Mondana példákat, hogy milyen vállalkozásoknál alkalmazzák már a fogyasztói szabályozást a gyakorlatban?
Van a jelenlegi ügyfélkörben például olyan hűtőház, ahol olyan eszközök vannak, amelyek szabályozhatóak. A hűtést biztosító berendezéseket napi nyolcszor 15 percre lehetőségünk van leállítani, de nem feltétlenül egyhuzamban. Ez olyan rövid időszak, ami alatt nincs érzékelhető hőmérsékletváltozás, a működésben nem okoz problémát, a termékek nem olvadnak ki, nem romlanak meg. Egy másik példa: egy irodaháznak vagy egy bevásárlóközpontnak a fűtése is ilyen, ha az ezt ellátó berendezéseket lekapcsoljuk vagy visszaszabályozzuk negyedórára, az nem okoz olyan hőmérsékletváltozást, ami akár a vásárlók, akár a munkatársak komfortérzetét befolyásolná. De alapvetően minden olyan eszköz szóba jöhet, aminek a fogyasztásból rövid időre történő kiemelése nem okoz problémát.
Amennyiben egy vállalat szeretne csatlakozni a fogyasztói szabályozás szolgáltatáshoz, hogyan derül ki az alkalmassága? Végeznek a cégeknél valamiféle előzetes felmérést?
Igen, az ügyfél telephelyén végzünk egy előzetes díjmentes műszaki felmérést, megnézzük a jelenlegi fogyasztási szokásait, -görbéjét, illetve felderítjük azt is, hogy milyen eszközök jöhetnek szóba a szabályozásban, mi az, aminek a rövidtávú kivétele nem okoz problémát. Ilyenkor minden esetben helyszíni felmérést biztosítunk és a fogyasztási adatok értelmezése után tudjuk eldönteni, hogy rendszerszinten be tudjuk-e vonni a rendelkezésre álló eszközt. Ezek fényében tesz az E.ON egy ajánlatot az ellentételezésre, és megállapodás esetén ezt követően tudjuk bevonni az eszközöket a szolgáltatásba. A műszaki kivitelezés szintén díjmentesen történik.
Egy ilyen felmérés a vállalatok számára esetleg járhat olyan előnnyel is, hogy sokkal pontosabb képet kapnak a saját energiafogyasztásukról, ami később segítséget jelenthet, hogy milyen eszközök fogyasztják a legtöbb energiát, hol lehet a későbbiekben megtakarítást elérni?
Ez teljes mértékben így van, a felmérés eredménye lényegében feltárja a jövőbeni energiahatékonysági beruházások lehetőségét is. Érdekesség, hogy főleg a kkv-k esetében a vállalatok nem nagyon vannak azzal tisztában, hogy az összfogyasztásukon belül mely gépeknek vagy berendezéseknek milyen fogyasztása van. A vállalatok tapasztalataink szerint első körben az ár oldaláról közelítik meg az energiaellátás kérdését. Mivel a vállalati szektorban piaci árak vannak, itt nincs sok mozgástér. A második lépés az energiahatékonyság, például szigetelés szokott lenni, jellemzően a végső esetben, sokszor nem is az ügyféltől kiindulva jutunk el a fogyasztói szabályozáshoz. Igaz, ebben közrejátszik az is, hogy ez általánosan még nem ismert, viszonylag új szolgáltatásról van szó.
