Közel ezer hazai vállalkozás tőkeigényének megvizsgálása után a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. álláspontja az, hogy lesz elég olyan vállalkozás a hazai piacon, akik ezt a tőkét valós növekedésre fordítva fel fogják szívni. Bár ma még ez az összeg talán nagy falatnak látszik, de a tőkealap-kezelő tapasztalatai szerint nő az igény a tőkére. Természetesen a befektetők aktivitásán is múlik, hogy megtalálják a számukra vonzó vállalkozásokat: a Széchenyinél egyszer már végigmentek azon a folyamaton, amikor keresletet kellett generálni a tőkekínálatunkra, így nem aggódnak.

De mekkora is az a nagy mennyiségű tőke?

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 22 milliárd forintjának (amiből 8 milliárd Ft új forrás), az Irinyi II. Kockázati Tőkealap 8 milliárd forintjának és a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap 20 milliárd forintjának összege mellé érkezik majd még a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 13 milliárd forintja. Ráadásul a Széchenyi Tőkealap-kezelő egy nemzetközi akcelerátor pilot programban is aktív résztvevő, amellyel a hazai startupok felkészítését segíti a vállalkozás indításához. Rajtuk kívül több mint egy éve elindult a részben európai uniós, részben állami forrásból működő Hiventures, amely szintén mintegy 50 milliárd forintot tervez befektetni induló cégekbe, amelyből 10 milliárdról már született is döntés.

Két új tőkealapról is beszélhetünk: az Oszkó Péter nevével is fémjelzett OXO Ventures legalább 40 millió eurós kerettel indul el a kelet-közép-európai piacon. Bár a több mint 12 milliárd forintos összeg több ország között oszlik el, a tőkealap Lengyelország mellett a magyarországi piacra is fókuszál. A mintegy 20 millió euróból (kb. 6 milliárd forintból) gazdálkodó, szintén a kelet-közép-európai piacot megcélzó Impact Ventures Zrt. a társadalmi hasznosságú cégekre fókuszál. Gőzerővel folyik az egyik legrégebbi és legsikeresebb hazai alapkezelő, a Euroventures fundraisingje is, amelyről számos médiafelület beszámolt.

Várható továbbá, hogy hamarosan a részben európai uniós, részben privát forrásból elindul az Intelligens Szakosodási Kockázati Tőkeprogram, amely keretében 8 közös alap kezdheti meg tevékenységét. A GINOP-, illetve VEKOP-forrásból származó összegek elérik a 75 milliárd forintot, ehhez pedig még várhatóan több tízmilliárd forint nagyságú magántőke is társulni fog. Az említetteken kívül a hazai és régióbeli tőkebefektetők aktivitására is lehet számítani – amelyet például a Széchenyi Tőkealap-kezelő befektetései is erősítenek –, illetve az üzleti angyalok száma is egyre nő Magyarországon. Bár nem adtunk – de nem is lehet – teljes képet, a felsorolt összegekből is látszik, hogy 200 milliárd forintnál jóval nagyobb összeg lesz elérhető a következő években, ami meghaladja a közép- és kelet-európai régió 23 országa 2016-os kockázatitőke-piacának forgalmát is.

Nézzük, melyek a legfőbb érvek amellett, hogy a nagy szám ellenére sem kell aggódni, hogy túlkínálat lesz kockázati tőkéből.

1. Alig indultak el az SZTA új tőkealapjai, máris rengeteg vállalkozástól érkezett érdeklődés, sokkal több, mint az SZTA 2011-es indulásakor. Ráadásul akkor tevékenységük legfontosabb eleme a vállalkozók edukálása volt, mert a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek mellett a kockázati tőke nagyon ismeretlen volt a széles vállalkozói kör előtt.
2. Az elmúlt években nagyon sokat fejlődtek a vállalkozások. Több tőkebefektető – köztük az SZTA is – azt tapasztalja, hogy a vállalkozók tudatosabban keresnek tőkebefektetőt és jobban felkészülnek a kapcsolatfelvételre és a tárgyalásra, mint fél évtizede. Mivel a kockázati tőke mint pénzügyi forrás még viszonylag fiatal Magyarországon, bizonyos időnek el kellett telnie, mire a kkv-szektor megismerte a finanszírozási formát, annak előnyeit és hátrányait. Az újabb tőkeprogramok pedig ezt a folyamatot felgyorsíthatják.
3. Uniós forrás támogatásával számos startup inkubátor indult el országszerte, aminek köszönhetően a teljesen induló vállalkozások anyagi és szakmai segítséget kaphatnak a legkockázatosabb, kezdő időszakuk megtervezésére. Ezek – illetve a pre-seed és seed fázisban tőkét bevonó egyéb – vállalkozások néhány év múlva felkészültebben, érettebben dolgozhatnak első, majd sokadik körös befektetésük előkészítésén. Vagyis egy kezdeti befektetés később több befektetést vonhat maga után.
4. A nagy összeg kihelyezésére nem egy-két év áll a tőkealapok rendelkezésre, de több esetben egy fél vagy egy egész évtized – sőt az Irinyi Tőkealap futamideje 2032-ig tart. Évente kb. 26 000 új céget jegyeznek be Magyarországon, ha ezeknek csak egy 1-2 százaléka is képes tőkét bevonni és abból hosszú távon növekedni, az azt jelenti, hogy tíz év alatt több ezer új vállalkozás lehet a tőkebefektetők célpontja. Ehhez hozzájön az érettebb, ipari fókuszú vállalkozások száma és rögtön nem tűnik nagyon soknak a tőke.
5. Az európai uniós támogatási rendszer 2020 után átalakul, aminek eredményeként a következő évtizedtől a vállalkozások a korábbinál jóval kevesebb vissza nem térítendő EU-s forrásokhoz juthatnak hozzá. Sok vállalkozás fejlődésének finanszírozása érdekében egyéb pénzügyi eszközökben, így a hitel mellett kockázati tőkében is el kell kezdenie gondolkodni. Természetesen a pályázatra építő kkv-k nagy része számára a kockázati tőke nem megoldás, de várhatóan e változásnak a hatása is érezhető lesz a kockázatitőke-piacon.