A magyar vállalatirányítási gyakorlat nagyon nehezen alkalmazkodik a válsághoz - mondta Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég ügyvezető partnere a XXIV. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórumon. Felmérések szerint a mostani és a korábbi gazdasági krízisek idején a cégvezetők körében mindig megnőtt azoknak az aránya, akik szerint szükség lenne a gyors reagálást támogató vállalatirányítási rendszerek használatára. A szándékot azonban ritkán követte megvalósítás - állította Bodnár Viktória részben az IFUA által rendszeresen elvégzett Navigátor felmérésre, részben a Budapesti Corvinus Egyetem versenyképességi kutatásaira alapozva.

Emlékeztetett arra, hogy nem pusztán a válság, de az egyébként is egyre komplexebbé váló, gyorsan változó gazdasági és technológiai környezet is indokolja a vállalati tervezési gyakorlat rugalmasabbá tételét. Mégis fehér holló az olyan cég, amelyiknél frissítik a 2-3-4 éves stratégiákat, és hihetetlen mértékű a ragaszkodás az éves ciklusokhoz is, pedig indokolt lenne a terveket évente többször is felülvizsgálni.

„Év közben beléphet egy új versenytárs, átalakulhat a szabályozás, és akár 12-18 százalékkal változhat a valutaárfolyam, de a cégek nem erre, hanem az előző évi és a tervben szereplő adatokra figyelnek" - hozott példát a szakértő. Tapasztalata szerint ennek részben az az oka, hogy nehéz hozzászokni az újhoz, részben pedig az, hogy nem tudunk megválni a régitől. „Olyan ez, mint amikor otthon őrizgetjük a sokéves meggylekvárt a spájzban, de azért már nem ennénk meg, és a frisset bontjuk fel. Pedig ki kéne dobnunk, csakúgy, mint a rugalmatlan tervezési, irányítási rendszereinket" - összegezte mondandóját az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere.

Mint azt korábban a Piac & Profit Online is megírta,a legtöbb vállalat számára nehézséget okoz a vállalati stratégia, a kockázatkezelés és a megfelelési aktivitások közötti kapcsolat megteremtése. Csak a vállalatok harmada gondolja, hogy a kockázatokkal kapcsolatos információk és a tudatosság elterjesztése terén megfelelő teljesítményt nyújt. „Ugyan a legtöbb vállalatnál a GRC-költségek folyamatosan nőnek, a magas GRC-költségszint miatt a vállalatok többségénél a további fejlesztéseket inkább újabb kiadási tételként, mintsem megtérülő befektetésként értékelik" - tette hozzá Cserháti Gábor. (Itt olvashatja interjúnkat a zöld vállalatirányítás atyjával, Georg Winterrel.)