Transzferár: így csökkenthető a kockázat

A kétmillió forintos transzferár mulasztási bírság a magyar adórendszer egyik legnagyobb terhét jelentette az elmúlt években a vállalkozások számára. Évek óta kiemelt területnek számít a NAV-nál a kapcsolt vállalkozások és a szokásos piaci ár elvének betartásának ellenőrzése, és ez a tendencia várhatóan folytatódik a jövőben is.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Kép: Freedigitalphotos, Fotó: adamr

A transzferárak folyamatosan szigorodó adóellenőrzése miatt ma már egyetlen vállalkozás sem jelentheti ki, hogy biztonságban van a kiszabható bírságoktól, ha nem végzett el egy transzferáras belső ellenőrzést. Ma már a legtöbb cég rendelkezik kapcsolt vállalkozással, de sokan még mindig nem tudnak erről a tényről, illetve a hozzá kapcsolódó szabályozási rendszerről és a komoly adóügyi következményekről. (Ezért is fontos tudni, hogy kihez kopogtathat be emiatt a NAV!)

Melyek azok a lépések, amelyeket szükséges megtennie minden vállalkozásnak? Erre kereste a választ együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikke.

1. Kapcsolt vállalkozások körének vizsgálata

Kapcsolt vállalkozásoknak nevezzük egyszerűen megfogalmazva azokat a cégeket, ahol a tulajdonosi kör nem független, tehát a szavazati jogok többsége egy magánszemély vagy egy család kezében összpontosul. A kapcsolt vállalkozások pontos definícióját az adózás rendjéről szóló törvény és a társasági adó törvény is tartalmazza. Amikor felmérjük a kapcsolt vállalkozások körét, először az adott vállalkozás tulajdonosi körét szükséges megvizsgálni, a tulajdonosok más vállalatokban lévő érdekeltségeit, valamint a vállalkozás más cégekben lévő üzletrészeit.

A megfelelő szabályok figyelembe vételével (pl. közeli hozzátartozók szavazati jogainak összeszámítása) – az időközbeni jogszabályi változásokkal is tekintettel – összeállítható egy táblázat, mely tartalmazza a kapcsolt vállalkozások legfontosabb adatait (pl. neve, székhelye, adószáma, kapcsolt vállalkozássá válás időpontja, stb.).

(A transzferárazás lehetőségeiről – és veszélyeiről – bővebben itt olvashat!)

2. Kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletek felmérése

Amikor már ismerjük a kapcsolt vállalkozások körét, a következő lépés annak a felmérése, hogy melyik kapcsolt vállalkozással mikor, milyen ügyletek valósultak meg. Az ügyleteket már az első áttekintésnél érdemes csoportosítva vizsgálni, külön-külön típusonként, mind a vevői oldalt, mind a szállítói oldalt, a kölcsönöket, az időbeli elhatárolásokat és az ingyenes ügyleteket tekintve. Különösen fontos annak a megállapítása, hogy melyik kapcsolt céggel milyen időponttal indult az együttműködés, tehát mikor volt az első szerződéskötés, első számla, vagy első átutalás.

TRANSZFERÁR: MEGÉRI ELŐRE FIZETNI A NAV-NAK?
A NAV egyre szigorúbban ellenőrzi a kapcsolt felek közötti tranzakciók árképzési gyakorlatát a kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcsot, és tevékenységének finanszírozási módját – hívják fel a figyelmet a Saldo szakértői. Jelentős kockázatot hordoznak a transzferár-nyilvántartások is. Hogyan csökkenthető a bizonytalanság?
Ha elmulasztjuk a NAV felé 15 napon belül bejelenteni, hogy egy kapcsolt vállalkozásunkkal elkezdtünk együttműködni, akkor a következmények súlyosak lehetnek: 500.000 Ft-os mulasztási bírsággal sújtható minden egyes elmaradt bejelentés, de a bejelentési kötelezettségek köre ezzel még nem teljes. A kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül szintén be kell jelenteni, valamint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást is.

3. Szokásos piaci ár elvének betartása

Ha kapcsolt vállalkozással bármilyen ügylet megvalósult, akkor a szokásos piaci ár elvének betartása kulcsfontosságú. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban „Art.”) alapelvei között kerül megfogalmazásra a következő: „A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.” (1.§. 8. bek.).

Az Art. ezen alapelvének szellemét tükrözik az egyes adójogszabályok előírásai is, melyek közül a legismertebb a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban „Tao.”) 18.§-ban megfogalmazott „szokásos piaci ár elv” alkalmazási kötelezettsége:

Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (áfa nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét csökkenti illetve növeli.

Egy adóhatósági megállapításnál, melynek során eredetileg a fenti elv megsértése miatt társasági adó hiány keletkezett, további következményekre is lehet számítani, pl. az általános forgalmi adó tekintetében. Hogyan lehet ellenőrizni, hogy a szokásos piaci ár elve betartásra került-e, és hogyan lehet ezt bizonyítani? A gyakorlatban erre számos módszer és megoldás létezik, azonban a megfelelő eljárás és a legjobb módszer kiválasztása általában összetett feladatnak minősül. A társasági adó törvény 18.§-a meghatározza a szokásos piaci ár alátámasztására alkalmazható módszerek körét is, de a valódi bizonyítékok (összehasonlítható szerződések, árak, haszonkulcsok, kamatok és árazási elvek) bemutatása már gyakran hiányos az érintett vállalkozásoknál.

TRANSZFERÁR: ÍGY NEM FIZET RÁ!
Majdnem megduplázódott a transzferár-ellenőrzések során feltárt adóhiány az elmúlt három évben; amíg 2011-ben 18 milliárd forint volt a jogerős nettó adókülönbözet, tavaly már több mint 33 milliárd forint – derül ki a NAV statisztikáiból.
4. Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség

Még mindig számos vállalkozásnál kérdés, hogy őket érinti-e a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség, mely gyakorlatilag az előző pontbeli elv betartásának írásos bizonyítéka, melynek összeállításának elveit és kötelező tartalmi elemeit a 22/2009. Pénzügyminisztériumi rendelet tartalmazza. Amennyiben akár csak egy kapcsolt vállalkozással megvalósult ügyletre nem készül el az írásos transzferár dokumentáció, az adott vállalkozás évente és ügyletenként 2 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható. Természetesen vannak olyan ügyletek, amelyek mentesség alá esnek, de ezeket a mentességi lehetőségeket alaposan meg kell vizsgálni, hiszen kettő millió forint (vagy ennek többszöröse) a tét! A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alapvetően a legalább középvállalkozási méretet elérő vállalatokat érinti, de figyeljünk oda, hogy a mutatószámokat összevontan kell vizsgálni, tehát figyelembe kell venni a kapcsolódó vállalkozások és partnervállalkozások mutatószámait is.

Milyen lehetőségek állnak egy vállalkozás számára rendelkezésre, ha el szeretné kerülni a mulasztási bírságokat és a fenti buktatókat? A kötelezettségek és az adott vállalkozásra vonatkozó specialitások, kockázatok felmérése a legfontosabb feladat, és ehhez alaposan ismerni szükséges a jogi előírásokat, illetve azok időközi változásait, az átmeneti szabályokat. A transzferár nyilvántartásokat elkészíthetik a cégek belső kollégáikkal, külső szakemberek igénybevételével, de akár a NAV segítségét is igénybe vehetik – természetesen ez utóbbit sem ingyen, hanem konkrétan előírt (több százezer forinttól kezdődő) illetékek megfizetése ellenében. Bármelyik megoldást is választják a hazai vállalkozások, egy hozzáértő szakember mindenképpen nagy segítség lehet a transzferár ügyek áttekintésében és a kockázatok minimalizálásában.

Véleményvezér

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.
Forrong a református egyház a pedofil-ügy miatt

Forrong a református egyház a pedofil-ügy miatt 

Amíg marad a református egyház jelenlegi vezetése, addig lemond lelkipásztori fizetés-kiegészítéséről
Lecsúsztunk az OECD inflációs listáján, már Ausztria is előttünk

Lecsúsztunk az OECD inflációs listáján, már Ausztria is előttünk 

Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára lenne szükség.
Taxis balhé tört ki Romániában

Taxis balhé tört ki Romániában 

Ki lesz az erősebb? A hagyományos taxisok, vagy az utazásmegosztók?
Az euróövezet inflációja a szankciók ellenére nem mutat rossz képet

Az euróövezet inflációja a szankciók ellenére nem mutat rossz képet 

A kormánypropaganda a magyar csúcsinfláció miatt a szankciókat okolta, de a számok világméretű összehasonlításban ezt nem igazolják.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo