Azonban nem ez történt, a márkanév-váltás, mondhatni, zökkenőmentesen zajlott le, a gőzerővel zakatoló marketinggépezet mindenhol igyekezett elérni a felhasználókat, és tudatosítani bennük a váltás pozitív hatásait. Az intenzív marketing mellett ugyanis jelentős stratégiai döntések is születtek, amelyek számottevő minőségi javulást hoztak, és javították a felhasználói élményt. Míg korábban 60 napig volt elérhető egy hirdetés, addig az új gyakorlat szerint már csak legfeljebb 30 napos hirdetésekkel találkozhatnak a felhasználók, amivel csökkent annak az esélye, hogy a vásárlók olyasmit akarjanak megvenni, ami valójában már elkelt, csak a hirdetése „ottfelejtődött” az oldalon. Ezenfelül új funkcióként jelent meg a távolságra való szűrés lehetősége is, így most már akár egy adott város vonzáskörzetében is lehet keresni az apróhirdetések között.
A magyar online apróhirdetési piac másik nagy szereplője, a Jófogás mindeközben a felhasználók kényelmét szolgáló logisztikai jellegű fejlesztésekbe kezdett. A GLS futárszolgálattal együttműködve 2014 májusától bevezették a háztól házig szolgáltatást. Mindez a vevőnek ingyenes kézbesítést jelent, az eladónak pedig csak bruttó 1900 forintjába kerül, amiért cserébe a hirdetését országosan is listázzák, tehát jóval több potenciális vevőt érhet el. Az a felhasználó, aki hirdetésfeladáskor a háztól házig kézbesítést választja, sikeres eladáskor nem közvetlenül jut hozzá a pénzéhez, a szolgáltatás díjával csökkentett vételár a kézbesítést követő legfeljebb három napon belül kerül átutalásra az eladó bankszámlájára. A 2014-es év végén további logisztikai újdonsággal állt elő a Jófogás, ezúttal Budapest három pontján nyitottak találkozási pontokat, amelyek az eladók és a vevők közti személyes átvételhez biztosítanak helyszínt, és egyben csomagfeladási pontként is funkcionálnak a háztól házig szolgáltatást igénybe vevők esetében.
A magyarországi online apróhirdetési piacot uraló Jófogás és OLX továbbra is a veszteségtermelő fázisban vannak, egyelőre még egyikük sem tudta jövedelmezőre fordítani a működését. A felhasználókért folytatott őrült hajszában a marketingköltések mindkettőjüknél jelentős veszteséget generálnak. Ugyan az OLX eredménykimutatása nyilvánosan nem elérhető, mivel a tulajdonos Allegro Group egyben kezeli a portfólióját, a Jófogás esetén van lehetőség a bevételi és a kiadási oldalak megismerésére publikus adatokból.
A Jófogás tulajdonosának, a Schibsted Classified Media Hungary Kft.-nek a 2013. évi eredménykimutatása alapján jól látszik, hogy a veszteség mértéke meghaladja az egymilliárd forintot. Hozzájuk hasonlóan az OLX esetében is feltételezhető, hogy működésük jelentős veszteséget termel a tulajdonosnak. Ez azonban mindkét cég esetében befektetés a jövőbe, hiszen ha megnyerik a párharcot, akkor már kérhetnek pénzt a felhasználóktól a különböző extra szolgáltatásokért cserébe, illetve csökkenthetik a marketingköltségeiket is. Innen nézve egyre inkább úgy tűnik, hogy a két cég „fut a pénze után” – a játékelmélet és a döntéspszichológia jól ismeri ezt a jelenséget: dollárárverésnek hívják azt a játékot, amikor eladó egy dollár, a kikiáltási ára 1 cent, de csak az kaphatja meg, aki a legtöbbet licitálja érte, miközben a másodiknak is be kell fizetnie azt az összeget, amit felajánlott. Ilyenkor nehéz racionálisan viselkedni: ebben az esetben a legfontosabb kérdés az, hogy megéri-e a magyar apróhirdetési piac ezt a sok befektetést, hány év alatt térülhet meg az a nyertes számára, ha nagyjából évi 1 milliárd forintot költ a piac megszerzésére?
Mérőszámok
Az egyes üzleti modellek eredményessége alapesetben legkézenfekvőbben a pénzügyi mutatók elemzésével kivitelezhető, azonban mind a Jófogás, mind az OLX esetében egyelőre még nem reális financiális megközelítést alkalmazni. Ebből adódóan 2013 őszén az eNET–BCE egy olyan módszertant dolgozott ki, amely objektív szempontok alapján teszi lehetővé az elemzést és az egyes szereplők összehasonlíthatóságát. A módszertanban nem kaptak helyet az olyan tényezők, mint a hirdetések tartalmi és minőségi jellemzői, mivel ezek elsősorban szubjektív megítélés alá esnek. Az eNET–BCE által alkalmazott módszertan kizárólag olyan mutatószámokra fókuszál, amelyek objektív értékelésre adnak lehetőséget. Az online apróhirdetési piac elemzése a Jófogás és az OLX 2015. február 10-i hirdetési állománya alapján történt.
Az egyes apróhirdetési oldalakon található hirdetések számából következtetni lehet a mögöttes felhasználói bázisra. Az adatgyűjtés (2015. 02. 10.) idején az OLX közel másfélszer annyi hirdetéssel rendelkezett, mint a versenytársa, a Jófogás. Ez a különbség még mindig jelentős, de a 2014. 04. 04-i adatgyűjtéshez képest csökkent a differencia, ami részben annak tudható be, hogy a Jófogás hirdetései közé közel 300 ezer, az oszkar.com oldalán feladott telekocsi-ajánlat került átlistázásra.
A hirdetések számán túl, azok frissessége is meghatározó, hiszen a felhasználók számára csak a releváns, még élő hirdetések az érdekesek. A már lejárt, elavult hirdetések megnövelik a böngészéssel töltött időt, ami rontja a felhasználói élményt.
Míg az OLX-nél a hirdetések 82 százaléka 8 napnál frissebb, és nincs az állományban 30 napnál régebbi, addig a Jófogás esetében megközelítőleg minden ötödik apróhirdetés 30 napnál régebbi, és a 0–7 napos kategória aránya mindössze 50 százalék. A Jófogás szabályzata szerint ugyan a 3 hónapnál régebbi hirdetéseket törlik, ennek ellenére az állományban, ha marginális mértékben is, de előfordulnak 90 napon túliak.
Hirdetések összetétele
Három kiemelt kategória azonosítható az online apróhirdetési piacon, amelyek iránt jellemzően nagyobb a kereslet, így ezekre külön részpiacok is kialakultak: ingatlan, jármű és állás. Ezeken a szegmenseken a Jófogáson és az OLX-en kívül más szakosodott szereplők is jelen vannak, így valójában a verseny itt nem csak kétszereplős. A hirdetések összetétele alapján az OLX az összes feltüntetett kategóriában megelőzi a Jófogást. A legnagyobb különbség az OLX javára a műszaki cikk és a ruházat kategóriában látható. A két szereplő pedig az álláshirdetéseknél van a legközelebb egymáshoz.
